Fekete István – Csi
Történetek állatokról és emberekről.
Első kiadás.
Mühlbeck Károly rajzaival.
Singner és Wolfner kiadása. 1940.
A tartalomból: Csi, Vuk, Hu, Kele, Június, Lelkiismeret, Karácsonyest
Eredeti félvászon kötésben jó stabil állapotban.
Előjegyezhető
Fekete István – Barangolasok
Elbeszélések, 1968-as kiadás.
Sok-sok év vadászcserkészéseinek és halászkalandjainak gazdag élményvilágából merítette elbeszéléskötetét Fekete István. “Barangolások közel negyven év alatt – vallja ő maga előszavában -, éjjel és nappal, esőben-fagyban, napsütésben és borulásban, hajnalok hajnalán, éjjelek éjjelén, nehéz zsákmánnyal és üres tarisznyával, vidám gondolatok és elment, drága Emberek emlékárnyai között… Barangolások erdei fényben, puha gyalogúton, kopott legelők tarlóján, bodzavirágok súlyos illatában és sötét fenyvesek elsóhajtott tegnapjaiban… Barangolások az Idő és az Emberek erdejében, amely lassan emlékké válik, mint az elszállt füst és az ódon kalendáriumok, amelyekben már megfakult a betű…” – A természet és a múlt áhítatos szeretetével írt, finom lírájú könyv hangulatát ízlésesen elevenítik meg Csergezán Pál mélyen átélt illusztrációi.
231 oldal, kiváló állapotban.
Előjegyezhető
Fekete István – Vadászatok erdőn, mezőn
Ezzel a könyvvel Fekete István összes vadászati tárgyú elbeszélésének második kötetét nyújtjuk át az olvasónak. Többek között azok az elbeszélések kaptak benne helyet, amelyek témáját a hazai “nagyvadak”, a szarvas, az őz, a vaddisznó vadászata szolgáltatta, továbbá az író egyik legjobban megfigyelt, legkedvesebb vadjáról, a rókáról szóló történetek. A múlt évben megjelent első kötet, Erdei utakon címmel elsősorban azokat az írásokat tartalmazza, amelyek az író ifjúkori emlékeit idézik fel. Ugyancsak ebbe az első kötetbe soroltuk a szelíd iróniával átszőtt Matula-történeteket, a nagyotmondó, kétbalkezes Pacolai eseteit megörökítő elbeszéléseket, az író erdélyi vadászatairól szóló beszámolókat, valamint a régi, bravúros szalonkázásokat, a nagy nyúlvadászatokat, s az oly sok érdekességgel szolgáló utazásokat felidéző leírásokat.
279 olda, 1987-es kiadás.
3000 ft
Fekete István – Kele
1955-ös kiadás.
„Amikor párja felszállt mellőle, kibontotta sárnyát ő is, és úgy repült a rétre, mintha semmi baja nem lenne. Amíg repült, csak szárnyára figyelt. A levegő egyformán simogatt mindkettőt, és az egyik egészséges volt, a másik beteg. Ezt a szárnyat figyelte az öreg gólya – mintha a másik nem is lett volna –, s ez a szárny most azt mondta:
– Nem!”
Kele, a gólya megsebesül, nem tarthat a többiekkel Afrikába. Rémült és gyanakvó, mindenben és mindenkiben ellenséget lát. Hogyan fogja átvészelni a telet? Valóban segítenek rajta az emberek? És ő össze tud majd szokni az ember jószágaival? A sokat látott, egyre bölcsebbé váló gólya története Fekete István egyik legismertebb műve. A regény nem csupán egy vadon élő állat és a háziállatok találkozásának megható krónikája, hanem felemelő alkotás is néhány olyan emberről akik nem szakadtak el a természettől, és képesek annak részeként létezni, cselekedni. A népszerű regényt a Móra Kiadó most felújítva adja közre.
Előjegyezhető
Fekete István – Csi
Történetek állatokról és emberekről.
Második kiadás 1942-ből.
Győry Miklós rajzaivl.
Singner és Wolfner irodalmi intézet kiadása.
A szépirdalmi alkotások túlnyomó részének emberek a hősei, s a világ többi élőlényei, az állatok csak mellékszereplők, statiszták. Fekete István könyvében ez fordítva van. Az állatok hősök; állattörténetek, állattragédiák és állatidillek tárulnak az olvasó elé valami ősi tisztasággal és egyszerűséggel. Mintha maga a természet szólalna meg az író varázspálcájának érintésére, hogy feltárja forró titkait. Mély és megindító példázatok ezek az állattörténetek, de nem aesopusi értelemben. Nem bölcs és elmés hasonlatok, hanem maga az élet a maga örök tanulságával. Mert a szerző nemcsak finom tollú költő, hanem az állatok életének és lelkének s a természetnek alapos ismerője. Az emberek és állatok életének és sorsának művészi összekapcsolásával valósággal kozmikus hangulatot teremt a szerző, melyben halványan, finoman és melegen minden élet végső értelme is megcsillan.
Rajzokkal illusztrálva. Fejezetek: Csi, Hu, Kele, Vuk, Június, Lelkiismeret, Ó-év este, Karácsonyest, Búcsúzás
A címlapon régi ajándékozási bejegyzés.
Eredeti szines karton kötésben, jó állapotban. Ritka háború elötti kiadás. 35.000 ft
Fekete István – Csi
Történetek állatokról és emberekről.
Harmadik kiadás.
Győry Miklós rajzaival.
Singner és Wolfner kiadása. 1944.
A tartalomból: Csi, Vuk, Hu, Kele, Június, Lelkiismeret, Karácsonyest
Eredeti félvászon kötésben jó stabil állapotban.
20.000 ft
Fekete István – Halászat
Mezőgazdasági Kiadó, 1955. Első kiadás.
59 fekete-fehér ábrával illusztrálva.
231 oldal. Kiváló állapotban. Fekete István kevéssé ismert ám annál ritkább szakmai könyve a halászatról.
A magyar halászat népszerűsítése szempontjából rendkívül fontos feladat, hogy a halászmester-képző tanfolyamoknak olyan tankönyvet adjunk, amely anyagánál és nyelvezeténél fogva megfelel a hallgatók előképzettségének és amelyet a gyakorlati életben is haszonnal forgathatnak.
A könyv elsősorban természetes vizeink halgazdálkodásának gyakorlati tudnivalóit öleli fel úgy, hogy joggal nevezhető a halászmesterség kézikönyvének. A könyv nyolc részben (a víz, a vizek élete, a hal, a hal tenyésztése, halbetegségek, vizeink mellékági hasznosítása, halfogás – halász-szerszámok, a hal szállítása) foglalja össze a halászat tudnivalóit.
Csevegő, oktató stílusánál fogva a nagyközönség is könnyen és hasznosan forgathatja.
A tartalom:
A víz
A vizek élete
A hal
Csontoshalak
Pontyfélék
Sügérfélék
Díszsügérfélék
Kölöntefélék
Gébfélék
Tőkehalfélék
Harcsafélék
Törpeharcsafélék
Pócfélék
Csukafélék
Angolnafélék
Heringfélék
Csíkfélék
Elevenszülő fogaspontyok
Lazacfélék
Porcos halak
Tokfélék
A hal tenyésztése
Halbetegségek
Hasvízkór
A kopoltyúpenész
Halpenész
Darakór
Halpióca
Pontytetű
A szennyeződések
Vizeink mellékági hasznosítása
Halfogás, halászszerszámok
A hal szállítása
Eredeti illusztrált papír kötés. Előjegyezhető
Fekete István – Pepi-kert
A Szarvasi Arborétum története és leírása
A szarvasi Pepi-kert nemcsak Alföldünk büszkesége, hanem Európa-szerte híres. Keletkezéséről, kialakulásáról kevés adat maradt fenn. Fekete István közismert írói készségével a homályba vesző múlt bizonytalan adatai közül biztos kézzel választotta ki a leghihetőbbeket, és ezt meséli el könnyed sílusával, mindenki számára érhetően, szórakoztatóan. A könyv első része a másfélszázados Arborétum történetét ismerteti, amelyhez szorosan kapcsolódik nemcsak az alapító Bolza-család, hanem az 1800-as évek Magyarországának története, helyesebben történelme, egész Európa politikai helyzetével kapcsolatos vonatkozásaiban. Az író végigvezeti az olvasót azon az úton, amelyet az Arborétumban meghonosított ritka növények magjai vagy csemetéi a legtávolabbi világrészektől a Körös menti parkig megtettek. Az első csemeték ültetésével, amelyek Schönbrunntól Szarvasig még döcögős szekéren tették meg a hosszú, hetekig tartó utat. Bolza József részben feleségének akart örömet szerezni, részben szélfogó búvóhelyet létesíteni vadjai számára. Utódait később azonban már élő növénygyűjtemény létesítésének a teve serkentette arra, hogy úgyszólván, a világ minden részéből, a legváltozatosabb áron és eszközökkel összegyűjtsék a Pepi-kert ritkaságait. Az összegyűjtött ritkaságokat az író a könyv második részében közölt, majd kétezer növény felsorolását tartlmazó katalógusban mutatja be. ezek közül kiválasztja azokat, amelyek szerinte az Arborétum legnagyobb értékei és őshazájukban is megbecsült, esetleg kiveszőfélben levő, védett ritkaságok, és megismertet részletesebb adataikkal. Nemcsak a növényeket ismerteti az író, származási helyük szerint is csoportosítva, hanem dr. Vertse Albert adatai alapján az Arborétum madár- és állatvilágának, ennek a növényvilággal szorosan összefüggő életközösségnek jelentőségére is rávilágít. Végül felteszi a kérdést Fekete István, hogy mi a tulajdonképpen célja az Arborétumnak. Erre a sokoldalú kérdésre a választ nemcsak azon a felmérhetetlen hasznon keresztül világítja meg, amellyel az Arborétum magvaival, csemetéivel, az erdősítés, futóhomokmegkötés, kopárok javítása stb.-hoz hozzájárul, hanem úgy is értékeli, mint az emberek szépe, kultúrát, tudományt és gazdasági értéket termelő összesített munkájának eredményét.
Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1960, 1. kiadás
Egészvászon, kiadói borítóban jó állapotban. 18.000 ft
Fekete István – A koppányi aga testamentuma
A Gárdonyi Géza ifjúsági regénypályázaton első díjjal jutalmazott mű. Kolozsvári Sándor rajzaival. Harmadik kiadás.
Dante Könyvkiadó, Budapest, 1943.
Fekete István első megjelent könyve, kis példányszámban jelent meg ezért kevéssé ismert. 168 oldalon sok illusztrcióval. félvászon kötésben jó állapotban.
Az öt török vitéz megállt a magyar csapat előtt. A magyarok meglobogtatták süvegüket, és helyet adtak a törököknek, akik gyönyörködve nézték a magyar vitézek lovait. Most nem ellenségek voltak, csupán bajvívók, vitézek, bajtársak a végvári élet szépségeiben és mostohaságában.”
Párviadallal kezdődik a történelmi regény: a koppányi vár török urát, Oglut megöli az apja halálát megbosszuló Babocsai László. A török tiszt utolsó perceiben békejobbot nyújt ellenfelének, és arra kéri, hogy leányát, Zsuzsát, akit magyar felesége szült, vegye gondjaiba. Fekete István romantikus, kalandos történetéből megismerhetjük a török hódoltság korát, a végvári harcok veszélyekkel teli, izgalmas hétköznapjait.
60.000 ft
Fekete István – Egy szem kukorica
Első kiadás! Nyomtatta Pesti Lloyd-Társulat könyvnyomdája. Uj Idők Irodalmi Intézet R.-T. (Singer és Wolfner)
Budapest, 1944. 216 oldal egészvâszon kötésben szép állapotban. Első kiadás.
Az Egy szem kukorica című elbeszélésgyűjtemény először 1944 húsvétján került a könyvesboltok kirakatába. A megjelentetést vállaló Új Idők Irodalmi Intézet azzal a leplezetlen szándékkal adta ki egyik legnépszerűbb szerzőjének újabb válogatását, hogy feledhetővé tegye a Fekete István számára kényelmetlennek érzett vadászirodalom-skatulyát. A harmincnégy elbeszélés közül csak néhánynak témája a vadászat, de ezekben sem dörren a fegyver. Ebből következően nem a Nimród közleményeiből szemezgetett a szerző, hanem mindannak javát sorolta egymás mellé, ami 1936 és 1943 között az Új Időkben, az Esti Újság tárcarovatában, valamint néhány más folyóirat és napilap hasábjain napvilágot látott.
Az elbeszélésmódok változatossága, a szerteágazó figyelem és az erőteljes nyelvezet gazdagsága érett, sokoldalú írónak mutatja Fekete Istvánt. A nyilvánvaló szerzői-kiadói szándékból következően vitathatatlan az Egy szem kukorica eklektikussága, amit azonban sajátos harmóniává old az emlékezés és a közösségvállalás. Bármiről is legyen szó – a természetről, a szülőföldről, a családról vagy a barátságról -, az aprólékosan részletező ábrázolást hatékonyan időtleníti a tűnődő hangulat és az érzelmesség vállalása.
Mindezek alapján a kortárs kritikusok költészetet emlegetve méltatták az Egy szem kukoricát, de talán pontosabb lenne ahhoz a tündéri realizmushoz sorolni, amelyet éppen ez idő tájt emlegetett elismerően táplálkozó, bukolikus hangulatú, stilizált és folklorizált Fekete István-i változata, amely nemcsak olyannak láttatja a világot, amilyen, hanem amilyennek lennie kellene.
Részlet a könyvből:
A padláson penészes időszaga volt a csendnek és a pókhálók portól súlyosan csüngtek le a lécekről.
Ablak nem volt ezen a részen és a homályban csak egy kis fényes sugár járkált reggeltől estig, mert egy zsindely törött volt és ezen a lyukon keresztül besütött a nap.
A vékony kis sugár olyan volt, mint az óramutató. Reggel elindult az öreg bölcsőtől és mire a sarokhoz ért – ahol mindig sötétség volt – este lett.
Közben végig vándorolt a játékkocsin, kaszanyélen, füleskosáron, törött lámpán, rongyos kabáton és egy képen. A képből csak egy katonát lehetett látni, amint szuronyt szegez valakire, de az ellenség láthatatlan maradt, mert a vándorló kis napsugárnak az útja meg volt szabva. És néha el is maradt. Ilyenkor a padlás lakói tudták, hogy odakint esik az eső, vagy felhők járnak az égen.
Ha esett, azt abból is megtudták, mert elkezdett beszélni a lábas; a lábas a lyuk alatt volt és Cseresznyésné azért tette oda, hogy az esővíz le ne folyjon a lakásba. A lábas néha megtelt; ilyenkor Cseresznyésné kiöntötte a vizet az udvarra és az öreg edény friss bádoghangon méricskélte újra az esőcseppeket.
Tavaly egy denevér is lakott a padláson, de úgy látszik, jobb helyet talált magának valahol, mert egyszer csak nem jött vissza, bár a régi lakók megszokták surranó esti kiröppenését.
Lehet az is, hogy fázott, mert tél jött akkor. A padlás nagyon hideg volt és az esős ősz után sokáig nem sütött be a nap a padlásra.
– Tél van odakint – mondta a kabát – talán elővesznek még engem is?
Előjegyezhető
Fekete István – Hajnal Badányban
Budapest, 1942-es kiadás, 328 oldal.
Kiadói félvászon kötésben, szép állapotban.
Fekete István talán a legnépszerűbb vadász és természetírók egyike. Könyvei számos kiadást megéltek, generációk nőttek fel írásain.
Egy vízimalomnak és egyszerű lakóinak története ez a regény. Meséje a múlt században pereg le, hősei dolgos molnárok, magyar parasztok és bujdosó betyárok, de hőse maga a malom is, az erdő minden fájával, fűszálával és állatával. Mert mindez megszólal Fekete István írói varázspálcájának érintésére. Beszélnek a malom kerekei, a fák, a virágok és az állatok a természet és az ember csodálatos egységben olvad össze ebben a regényben. Történetüknek nemcsak mély emberi értelme, de dallama is van, s ez a dallam feledhetetlenül és szívdobogtatóan magyar.
Előszó:
Az erdőben a haldokló tél sóhajtott, az utakon langyos párák ringatták a tavaszt és az égen, túl tavaszon és télen, felhőselymek hamvában fürödve úszott a hold.
Valahol zavaros tajtékzással zúgott egy patak és észak felé vándorló vadlibák kiáltottak valamit az ismerős vizeknek.
A föld keménysége engedett már. A réten a vakondtúrások szétmállottak s az erdő nehéz párában lehellte ki magából az oldódó fagy hűvösségét.
A fákról nehéz cseppek koppantak az avarra és a vastag levéltakaró felett kesernyés erjedésszag úszott; a nap déltájban melegen közelhajolt már az erdőhöz és a verőfényben búgni kezdett egy vadgalamb – az első – a vén tölgyfa száraz ágán.
Amikor a galamb elhallgatott, nagy csend lett az erdőn. A felhők magasabbra szálltak, a bokrok kinyujtózkodtak, s a fák tisztogatni kezdték magukat. Egy-egy korhadt ágat lelöktek magukról és fagyos karjaikat hajladozva ringatták a napsugárban.
Előjegyezhető
120 Éve született Fekete István és 50 éve hunyt el.
Fekete István 1900-1970
Korabeli fotóemlékek.
Arcok a Magyar Vadászmúltból XXVIII. füzete.
Szerkesztette dr. Koncz István.
Kecskemét, 2020-as kiadás, nagyon kis példányszámú kiadvány.
3000 ft
Fekete István – Gyeplő nélkül
Első kiadás, 1947. Új Idők Irodalmi Intézet
Az író ajkai élményeit írja meg regényében, megrajzolja kedvenc állathőseit: Mackót, a hűséges őrzőkutyát és gonddal nevelt kölykeit. De hiteles képet kapunk egy nagybirtok, 6000 holdas uradalom életéről is. Az írónak a természet világán érzett örömét megkeseríti az uradalom gazdáinak mohósága, pazarlása, családi viszálykodása, a föld szeretetének hiánya.
234 oldal, félvászon kötésben. Előjegyezhető
Fekete István – Emberek között – Első kiadás (1944)
Uj Idők könyvkiadó, (1944)
308 oldal, kiadó félvászon kötésben, kötése laza állapotban van.
Fekete István 1943-44 fordulóján egyre elkeseredettebben figyelte a közösségek szétesését, éppen akkor, amikor pedig mindennél nagyobb szükség lett volna az összefogásra. Már a Zsellérekben, a Hajnalodikban és a Doktor Kovács Istvánban is erről beszélt. Regényének, drámájának és játékfilmjének zajos közönségsikere azt sejtette vele, hogy a világháborús viszonyok között fokozott az igény a példaértékű történetek iránt. Nem andalítani akart, és főként nem megnyugvást kelteni ezek szerencsés befejezéseivel, hanem hatásosan érzékeltetni, hogy így is lehetne. Felelősen gondolkodó emberként meggyőződéssel vallotta, hogy a parasztság a magyar társadalom meghatározó eleme, és sorsuk alakulásával minden politikai erőnek számolnia kell. Ő azonban nem feltárni kívánta a vidéken élők életét, hanem bemutatni azokat a típusokat, akiket személyesen is megismert. Retek Jánosnak hívják az először 1944 karácsonyán megjelent Emberek között főszereplőjét, és a vele, illetve a családjával történtek követhetők nyomon az általuk felnevelt szajkó életének első esztendejében. A madarat tavasszal pelyhes fiókaként szedi ki fészkéből a vadőr unokája, a következő évben pedig mint kifejlett, ivarérett állatot engedik szabadon ugyanabban az erdőben. A párra találó és immáron saját utódokat nevelő szajkó – más néven: mátyásmadár – időnként “emberi nyelven kiáltott valamit az erdőnek”. Az “erdei népek” ilyenkor megrettentek, és azt “suttogták a fiaknak”, hogy “ez az a mátyás, aki sokkal többet tud, mint mi, mert bodzaéréstől somvirágzásig élt az emberek között”. Ez a regény zárómondata, mely visszatekintve, segít értelmezni a címet. A kiemelt helyzetű utolsó szavak nem csupán azokra az élményekre vonatkoznak, amelyek a felcseperedő madárral történtek, hanem mindarra, ami egy kis faluban élő emberek között megeshet.
Kiadói félvászon, kötése laza egyszínű, madárábrás, keretes fedlappal, feliratozott könyvgerinccel. Előjegyezhető
Fekete István: Tiz szál gyertya
Budapestp,1948.
Új Idők nyomda, 184 oldal. Második kiadás. Kiadói félvászon-kötés, jó állapotban.
Valóban tíz szál gyertya történetéről beszél ez a könyv. Az elsőt akkor gyújtják meg, amikor a novellafüzér egyik szereplőjét keresztelik, az utolsót akkor, amikor ez az ember éltes korában meghal. És minden egyes elbeszélésben meggyullad egy-egy szál gyertya. A gyűjtemény egységét természetesen nemcsak ez biztosítja, hanem főként az, hogy jelentős írói egyéniség szól a magyarság életének akkori sokféle arculatáról. Parasztfiatalok, öregek, vidéki vasutasok, vasúti igazgatók, kisvárosi vénasszonykák, eladó lányok, anyás kedélyű özvegyasszonyok, élhetetlen, de goromba pesti “naccságák” megkapóan természetes összevisszaságban keverednek a mű lapjain.
“A bolt közepe táján, a polc elérhető helyén (…) voltak a gyertyacsomagok. Kis helyet foglaltak el ugyan, de nélkülözni őket mégsem lehetett. Igaz, hogy fényük elveszett a villanyfény mellett, kormoztak, és lecsepegtek az asztalra, de fényük élő láng volt, s az embereknek akarva, nem akarva, nagy örömben és nagy bánatban eszükbe jutottak… S a gyertyák elindultak erre-arra, örömre, sírásra, bánatra…” – indítja Fekete István elbeszéléskötetét. Tíz szál gyertya gyullad fel, mindegyik történetben egy, amely egy-egy sorsfordulót világít meg szereplői életében. A novellafüzért keretbe fogja Tóbiás János élete, aki keresztelőkor egy fedeles ezüstórát kap keresztapjától, s amikor utoljára felkattintja a fedelet, már kihunyóban van az utolsó gyertya is. Miközben a hősök életútját végigkövetjük, az epizódok és alakok nyomán megelevenedik a múlt század első felének Magyarországa is.
24.000 ft
Fekete István – Zsellérek
Regény. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda regénypályázatának díjnyertes műve.
Budapest. hetedik kiadás, valamikor az 1940-as évek közepén jelent meg.
Kiadói félvászon kötésben.
Fekete István regényei a mai napig a legnépszerűbb ifjúsági könyvek közé tartoznak. Zsellérek című kötete olyan népszerű volt, hogy a világháború elött 7 kiadást is megért, sok ezer példány fogyott belőle a könyvesboltokból.
Kiváló állapotban. 20.000 ft
Fekete István – Öreg utakon
Singner és Wolfner nyomda, 1944-es kiadás.
Fekete István első elbeszélései a magyar vadászok neves folyóiratában, a Nimródban láttak napvilágot. Ennek főszerkesztője, Kittenberger Kálmán fedezte fel, és éppen úgy írásra biztatta az ajkai munkájával elégedetlen gazdatisztet, mint a másik két vadászbarát, az író Csathó Kálmán és a kritikus Láng Rezső. Ők hárman meghatározó szerepet játszottak Fekete István első elbeszéléskötetének összeállításában és megjelentetésében.
Az Öreg utakon írásai 1934 és 1938 között készültek. Elbeszélésmódjukat alapvetően az első személyű történetmondás jellemzi, és az anekdotikus hagyománynak megfelelően, többnyire a visszaemlékezés áll a középpontban. A múlt panoptikumából különös alakok: ismerős vadőrök, barátok és rokonok elevenednek meg. Központi témájuk a vadászat, mégis csak elvétve szólnak kapitális vadak elejtéséről. Elbeszélőjük hazai környezetben is küzdhetne vaddisznóval, farkassal, esetleg medvével, de Fekete István nem a romantikus élethalálharcot kívánta ábrázolni. Mindenekelőtt azért, mert vadászíróként nem érdekelte a kitalált történetek valóságosnak tetsző előadása. Vadászni ugyanis nem a küzdelem, hanem a kikapcsolódás és megtisztulás reményével járt. Természetesen nem vetette meg az érmes trófeát, de nem esett kétségbe, ha fegyvere használatlan maradt. Ezért aztán e vadászelbeszélésekben a puska jobbára csupán ürügy arra, hogy szerzőjük a természetbe invitálja olvasóit. Alapállása a szemlélődés, mely nyitott minden megnyilvánulásra. Ennek a gyermeki – nem naiv, hanem érdek nélküli – rácsodálkozásnak a képessége, majd pedig az élmény roppant kifejező tolmácsolása teszi a huszadik századi magyar irodalom jelentős írójává Fekete Istvánt.
Az Öreg utakon bizonyság arra, hogy témaválasztásában Bársony István, nyelvhasználatában pedig Krúdy Gyula örököse. S a kötet egyúttal azt is hatásosan szemlélteti, hogy már pályakezdőként mestere volt a részletek aprólékos megfigyelésének és leírásának, a hangulat felidézésének és átadásának. A kifejezésmód terén csaknem kiforrott alkotóként lépett a közönség elé. Rajzaiban Fekete István piktora a látványnak és az általa megérintett érzésvilágnak. Erősen metaforizált nyelve az impresszionista festők sajátos technikáját idézi, melynek segítségével a látszólag változatlan táj – az év- és napszaktól, valamint a lelkiállapottól függően – mindig más üzenetet továbbít a szemlélődőnek. Leírásai kifejezetten költőiek, a képalkotás, a ritmus és a szóhasználat gyakran prózavers benyomását kelti.
Eredeti háború előtti kiadás, jó állapotban. 341 oldal.
A tartalom:
Szilveszter-éjfél
Az öreg Sándor
A két róka
Herlicska és a vidra
Január
Február
Alkony
Elmegy a tél
Március
Walter Karcsi
Sinyi
Pacolai álma
Április
Első húzáson
Május
Áldozócsütörtök napján
Májusi bakok
Június
Az öröm
Júniusban
Csete Jancsi
Július
Elmúlt nyár
Júliusi bak
Ádám
Hollófészek
Augusztus
István király előtt
Vénül a nyár
Nyár végén
“Az” a puska
Két bika
Szeptember
Őszi alkony
Véletlen
Bob
Október
Zörgetik az erdőt
Őszi esték
Matula és egyebek
Cudar
November
Elment a nyár
Novemberi hajtás
Köd
Vendégek voltunk
Ádvent
Elment egy év
Epilógus
Kiváló állapotban. 28.000 ft
Fekete István – Kittenberger Kálmán élete
Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1962. 278 oldal.
Köztudott volt, hogy Kittenberger és Fekete István nagyon jó barátok voltak. Ez többek közt abból adódik, hogy gyakorlatilag Kittenberger volt az aki felfedezte Fekete István írói tehetségét és elindította őt ezen a pályán. Teret adott neki azzal, hogy a Nimród vadászújság hasábjain rendszeresen megjelentek kiváló írásai. Fekete István nagyon közel állt Kittenbergerhez, sok mident tudott róla, sok történetet és vadászkalandját ismerte, melyeket soha nem publikált Kittenberger Kálmán. Ezen könyv e kiváló afrikavadász és gyűjtőnek állít emléket, rögös és igen kalandos életútját örökítette meg Fekete István az ő utánozhatatlan és nagyszerű stílusában.
Félvászon kötésben, eredeti papír védőborítóval, közepes állapotban. Előjegyezhető
Homoki Nagy István – Szárnyas Vadászmesterek
Fotóriport a vadászmadarakkal.
Írta és fényképezte Homoki Nagy István
A könyv az Országos Természettudományi Múzeum és az Egyetemi Nyomda közös kiadványa.
Budapest, 1947-es első és egyetlen kiadás.
Néhány fejezetcím:
Vadászmadár tanyán
A karvalyról
A magasröptűek
Madártani jegyzetek
Szárnyas leopárdok
Rengeteg fekete-fehér fotóval illusztrálva, amelyek ngy részén a legendás solymász Lelovich György szerepel.
Ritka solymászati könyv. 12.000 f
Bársony István – A Róna és az Erdő
Állatjellemek, hangulatok, vadász-emlékek és arcképek gyűjteménye.
Képekkel díszítette Olgyay Ferencz.
Budapest, Pallas Nyomda, 1902.
Első és egyetlen kiadás! Színes és fekete-fehér reprodukciókkal díszített kiadás. Bársony korai ritka kiadásű vadászkönyve gyönyörű művészi illusztrációkkal. Eredeti díszes festett és aranyozott Gottermayer Nándor által készitett egészvászon kötésben jó állapotban. 293 oldal. Előjegyezhető
Dr. Sterbetz István- Vízivad
Mezőgazdasági Kiadó 1972. Budapest. 204 oldal.
A könyv összefoglalja mind azt a tudást, amit a vízivadről tudni értelmes. A hazai környezetet, a vadászható védett ás pusztuló fajokat,
úgy mint a vadludakat, vadrécéket, szárcsákat. olvashatunk a vízivad ellenségeirő, betegségeiről és életkoráról, a vízivad
hasznosításáról és jelentőségéről. Rengetek színesés fekete-fehér illusztrációval.
5000 ft
Bársony István – A Vadászat
Nagy alakú kiadvány, mely 1913 szeptemberében jelent meg a vadászati kultúra bemutatásának céljából. A kötetet a magyar vadászirodalom egyik legismertebb alakja Bársony István írta. Bemutatja a vadászatot az ősember tevékenységétől kezdve a középkoron át egészen a múlt század elejéig. Jelentős részt szentel az afikai, akkor mlg ismeretlen fekete földrész bemutatásának. A kiadványt számosz szövegközti és egészoldalas illusztráció díszíti. Például Wilhelm Kuhnert világhírű német vadászfestő műremekei vagy az egyik első magyar afrikavadász Fernbach Bálint fotófelvételei.
A kiadvány elején József Főherceg afrikai útjának egy részlete található.
Nagy méretű kiadvány, ritka vadászattörténeti munka. 40.000 ft
Szederjei Ákos – Róna István – Mit kell tudni a vadászsportról?
Segédkönyv a vadászvizsgához. (Szaklektor: dr. Bertóti István.) Bp. 1967. Sport. (Alföldi ny.) 179 l. 197 mm. 88 fekete-fehér fotóval és két szövegközti ábrával illusztrálva. Példányszám 3900. Fűzve, kiadói borítóban, jó példány.
A vadászvizsga ma már kötelező. Az anyagát tartalmazó segédkönyveken kívül azonban eddig még nem volt egy olyan kérdés-felelet formájában feldolgozott összefoglaló mii, amely pedig ma már minden vadászkultúrával rendelkező országban megtalálható. Ezt a kis könyvet a nemzetközi szakirodalom vadászvizsga anyagának figyelembevételével készítettük a magyarországi viszonyokra alkalmazva. Ebben röviden összefoglaltuk a legszükségesebb elméleti tudnivalókat.
A vadászatot azonban nem lehet kizárólag könyvből megtanulni, feltétlenül szükség van terepgyakorlatra is. Ez elsősorban a fegyverkezelésnél elengedhetetlen. ,,Gyakorlat teszi a mestert” – mondja a közmondás. Ez a vadászokra is vonatkozik. Ezért mielőtt a kezdő vadász vadra fogja a puskáját, a terepen is gyakorolja és sajátítsa el a fegyverkezelést, valamint az igaz vadászhoz méltó viselkedést. Öreg vadászok és hivatásos vadászok társaságában, azok felügyelete mellett lesse el, tanulja meg a gyakorlati fogásokat.
A sportvadász abban különbözik a többi sportolótól, hogy neki – ha kismértékben is -, de foglalkoznia kell a szórakozás tárgyát képező vad tenyésztésével, életmódjával, megmaradásának és elszaporodásának biztosításával is. Akármilyen anakronizmusnak hangzik, tény, hogy ma már nem lenne vad, ha a természetkedvelő vadászok azokat nem óvnák és tenyésztenék. Ezért tértünk ki a vadtenyésztés alapfogalmainak ismertetésére is.
Ugyanígy meg kellett emlékeznünk a vadász segítőtársáról, a vadászkutyáról is. Már a régi vadászmondás is azt tartotta, hogy: „eb a vadász, kutya nélkül”. Ez jól kifejezi a vadászkutya nélkülözhetetlenségét. Minden sportágnak, mesterségnek megvannak a szakkifejezései. Vadászkultúránk kialakulásának, fejlődésének következménye a magyar vadásznyelv is, amely tömören, de találóan nevezi meg a vadtenyésztés és a vadászsport különböző mozzanatait.
A vadászat rendkívül sokoldalú sport és szórakozás: a sportvadász nemcsak a lő sport, hanem a testet-lelket üdítő természetjárás kedvéért is járja az erdőt, mezőt. Ehhez a szép, felejthetetlen sporthoz kívánunk a vadászoknak JÓ VADÁSZATOT!
Előszó
A sportvadász
Hazai vadfajok
A vadászat módjai
A vad elejtése és birtokbavétele, a trófea és a vadászszokások
Fegyver-, lőszerismeret, a vadászfegyver kezelése, belövése a vadász felszerelése
Vadászati és egyéb berendezések, a vad óvása és tenyésztése
A vadászkutya, a vadász segítőtársa
A vadászathoz szükséges fontosabb tudnivalók
Természetvédelem, kutatás, irodalom
Vadász-szakkifejezések
4500 ft
Chernelházi Chernel István – Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségükre.
Képekkel ellátta Nécsey István. Intézte Herman Ottó.
Budapest 1899.
Hazánk madárvilágát összefoglaló nagy volumenű könyvsorozat mely eredetileg 1899-ben jelent meg. A könyv számos szakember együttműködése révén született meg, máig aktuális és keresett mű a természetkedvelők körében. Rengeteg szines és fekete fehér madárillusztrációval.
A könyv az eredetivel teljes egészében megegyező reprint kiadás. Szines és fekete fehér illusztrációkkal. Aranyozott műbőr kötésben nagyon szép szinte új állapotban. Előjegyezhető
Dr. Koncz István – Hátizsák
Hazai vadászképek.
Kecskemét, 2000-es kiadás.
Rengeteg szines és fekete-fehér fotóval illusztrálva.
96 oldal, kiváló állapotban. 6500 ft
Chernelházi Chernel István – Magyarország madarai 1-3
Chernelházi Chernel István – Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre.
A 3 kötetes monumentális munka Magyarország madárvilágáról.
Az első átfogó munka hazánk madárvilágáról ami magyarul megjelent.
Az első kötet tartalmaz XI egészoldalas mellékletet és 49 szövegközti rajzot. 187 oldal. A második és harmadik kötet 40 szines képet valamint számos szövegközti illusztrációt 830 oldalon.
Budapest, 1899-es eredeti első kiadás.
Mutatós és érdekes kiadvány hazánk madárvilágáról, különlegessége a művészi mellékletek, melyeket nagynevű művészek készítettek kifejezette e könyv számára.
A három kötet múlt sza2zad közepi kötésben kiváló állapotban, együtt a sorozat igen ritka. 200.000 ft
I. kötet
A könyv története
A szerző megnyitója
Tartalom
Képek jegyzéke
Az állatok és az ember 3
A madarak hasznos és káros voltának fogalma 8
A madárszervezet mint eszköz 20
A madár külső testrészei 22
A madárszervezet alkalmazkodása és működése 27
A madarak munkálkodásának jelentősége a természet háztartásában 94
A madarak munkájának értéke az ember gazdaságában 111
Madaraink csoportosítása jelentőségök szerint 124
A madarak védelme 128
A madarak földrajzi elterjedése és a költözködés jelensége 160
Irodalom 176
II-III. kötet
Tartalom
Képek jegyzéke
A második kötethez
A rendszer 1
Mértékek magyarázata 10
Buvárok 12
1. család: Alkafélék 12
1. nem: Alka 13
2. család: Vöcsökfélék 14
2. nem. Buvár 14
3. nem: Vöcsök 19
Hosszúszárnyuak 31
3. család: Hojszafélék 31
4. nem: Vészmadár 32
5. nem: Hojsza 33
4. család: Sirályfélék 34
6. nem: Halfarkas 35
7. nem: Sirály 39
8. nem: Csüllő 53
9. nem: Csér 55
10. nem: Szerkő 63
Evezőlábuak 69
5. család: Kárókatonafélék 69
11. nem: Kárókatona 69
6. család: Gődényfélék 76
12. nem: Gődény 77
Fogascsőrűek 82
7. család: Bukófélék 82
13. nem: Bukó 82
8. család: Réczefélék 82
14. nem: Bütykösrécze 83
15. nem: Dunnarécze 88
16. nem: Feketerécze 88
17. nem: Bukórécze 90
18. nem: Récze 91
19. nem: Kalanasrécze 93
20. nem: Nyílfarkúrécze 101
9. család: Lúdfélék 116
21. nem: Ásólúd 117
22. nem: Tengerilúd 120
23. nem: Lúd 122
10. család: Hattyúfélék 124
24. nem: Hattyú 134
Futók 135
11. család: Lilefélék 138
25. nem: Csigarforgató 139
26. nem: Kőforgató 140
27. nem: Futómadár 141
28. nem: Székicsér 142
29. nem: Lile 146
30. nem: Bibicz 157
31. nem: Ugartyúk 163
12. család: Szalonkafélék 167
32. nem: Gulipán 168
33. nem: Tőcsmadár 168
34. nem: Viztaposo 170
35. nem: Fenyérfutó 173
36. nem: Sárjáró 173
37. nem: Parfutó 173
38. nem: Paizsosczankó 176
39. nem: Czankó 177
40. nem: Goda 179
41. nem: Póling 188
42. nem: Sárszalonka 192
43. nem: Szalonka 202
13. család: Túzokfélék 205
44. nem: Túzok 212
14. család: Darúfélék 220
45. nem: Darú 226
15. család: Guvatfélék 226
46. nem: Guvat 233
47. nem: Haris 233
48. nem: Vizicsibe 243
49. nem: Vizityúk 244
50. nem: Szárcsa 246
16. család: Pusztaityúkfélék 249
51. nem: Pusztaityúk 254
52. nem: Talpastyúk 256
Lépkedők 268
17. család: Ibiszfélék 274
53. nem: Batla 269
54. nem: Kanalasgém 272
18. család: Gólyafélék 274
55. nem: Gólya 274
19. család: Gémfélék 285
56. nem: Bakcsó 286
57. nem: Bölömbika 288
58. nem: Poczgém 291
59. nem: Gém 294
Turbékolók 315
20. család: Galambfélék 316
60. nem: Galamb 316
61. nem: Gerle 325
Kaparók 333
21. család: Fáczánfélék 334
62. nem: Fáczánok 334
22. család: Fogolyfélék 337
63. nem: Fogoly 338
64. nem: Szirtifogoly 345
65. nem: Fürj 347
23. család: Fajdfélék 355
66. nem: Fajd 356
67. nem: Császármadár 364
Ragadozók 368
24. család: Keselyüfélék 369
68. nem: Keselyű 369
69. nem: Fakókeselyű 370
70. nem: Dögkeselyű 374
25. család: Saskeselyüfélék 375
71. nem: Saskeselyű 376
26. család: Sólyomfélék 378
72. nem: Rétihéja 379
73. nem: Héja 387
74. nem: Karvaly 389
75. nem: Kánya 392
76. nem: Darázsölyv 392
77. nem: Halászsas 395
78. nem: Rétisas 397
79. nem: Kigyászölyv 399
80. nem: Ölyv 402
81. nem: Gatyásölyv 402
82. nem: Sas 404
83. nem: Vércse 409
84. nem: Sólyom 410
27. család: Bagolyfélék 422
85. nem: Buhu 429
86. nem: Fülesbagoly 437
87. nem: Füleskuvik 438
88. nem: Macskabagoly 440
89. nem: Hóbagoly 444
90. nem: Gatyáskuvik 446
91. nem: Kuvik 450
92. nem: Gyöngybagoly 456
Kúszók 459
28. család: Kakukfélék 459
93. nem: Kakuk 460
29. család: Harkályfélék 468
94. nem: Nyaktekercs 468
95. nem: Harkály 471
96. nem: Fakopáncs 473
97. nem: Höcsik 487
98. nem: Küllő 488
Üldögélők 492
30. család: Jégmadárfélék 493
99. nem: Jégmadár 495
31. család: Gyurgyalagfélék 496
100. nem: Gyurgyalag 498
32. család: Bankafélék 498
101. nem: Banka 500
33. család: Szalakótafélék 500
102. nem: Szalakóta 501
Surranók 504
34. család: Kecskefejőfélék 504
103. nem: Kecskefejő 507
35. család: Sarlósfecskefélék 507
104. nem: Sarlósfecske 511
Éneklők 512
36. család: Fecskefélék 512
105. nem: Kotrófecske 514
106. nem: Gatyásfecske 516
107. nem: Villásfecske 527
37. család: Légykapófélék 527
108. nem: Csonttollú 529
109. nem: Légykapó 535
38. család: Gébicsfélék 536
110. nem: Gébicsek 536
39. család: Varjufélék 544
111. nem: Varju 544
112. nem: Csóka 548
113. nem: Szarka 561
114. nem: Szajkó 564
115. nem: Magtörő 565
116. nem: Havasicsóka 569
40. család: Málinkófélék 572
117. nem: Málinkó 573
41. család: Seregélyfélék 573
118. nem: Pásztormadár 576
119. nem: Seregély 576
42. család: Pintyfélék 579
120. nem: Veréb 584
121. nem: Meggyvágó 591
122. nem: Pinty 593
123. nem: Zöldike 599
124. nem: Zsezse 601
125. nem: Csíz 607
126. nem: Tengelicz 608
127. nem: Csicsörke 611
128. nem: Pirók 613
129. nem: Süvöltő 615
130. nem: Keresztcsőrü 618
131. nem: Sarkantyús sármány 621
132. nem: Sármány 623
43. család: Pacsirtafélék 631
133. nem: Pacsirta 632
134. nem: Fülespacsirta 641
44. család: Billegetőfélék 642
135. nem: Pipis 647
136. nem: Billegető 656
45. család: Mászófélék 658
137. nem: Sziklamászó 660
138. nem: Fakúsz 660
46. család: Czinegefélék 661
139. nem: Csuszka 663
140. nem: Czinege 663
141. nem: Őszapó 683
142. nem: Nádczinege 686
143. nem: Szövőczinege 688
144. nem: Királyka 691
47. család: Bujkálófélék 694
145. nem: Vizirigó 698
146. nem: Ökörszem 701
48. család: Poszátafélék 702
147. nem: Szürkebegy 705
148. nem: Poszáta 715
149. nem: Nádiposzáta 720
150. nem: Sitka 727
151. nem: Tücsökmadár 732
152. nem: Geze 734
153. nem: Füzike 735
154. nem: Rigó 740
155. nem: Kövirigó 755
156. nem: Hantmadár 758
157. nem: Csaláncsucs 763
158. nem: Rozsdafarku 766
159. nem: Vörösbegy 771
160. nem: Kékbegy 774
161. nem: Fülemile 777
Függelék
Pótlások és megjegyzések 787
Szómagyarázatok 791
Magyar tárgy- és névmutató 793
Latin madárnév-mutató 806
Javítások 829
Dr. József főherceg – Útiemlékeim Afrikából
Kovács László – Puskák és vadászok
Puskák, töltények, egyebek
A tartalomból:
Fekete István vadászpuskáiról
Vadászok szolgálatában
Az új Marlin bozótpuska
Tapasztalataim a kengyelkulcsokkal
Holland & Holland gavallér-golyós
A “vén megbízható”
Jól sikerült Colt kópia
Rákosi puskája
Golyóspuska hordómódok
Cserélhető csokkok
“Csodaszer” – nagyvadra
A hírnév kötelez
Egy “okos” lövedék: Nosler Partition
Lapp vadászok ékessége
Az angol “csodakabát”
Vadászételek
A kopózás mesteres (Kopeczky Tamás)
Skade kegyeiben (Dr. Márton Imre)
Egy élet a szalonkák varázsában (Máriássy Pál)
Az erdők szerelmese (Satzger László)
Puskaműves vadász (Csikós László)
Vadászpuskák között (Kis Károly)
A vadászat polihisztora (Dr. Puly István)
Dámapátos és lövészkorong (Dr. Lami András)
Duplagolyósok vonzásában (Makkai Gyula)
A Felvidék krónikása (Motesiky Árpád)
Zivataros korban – égő szenvedélyben (Nemeskéri – Kiss Miklós)
Puska, toll, ceruza, ecset (Sipos Péter)
A dzsungel vadászó doktora (Dr. Hidasi József)
Az esőerdő vadásza (Tarlós László)
Óriásmedvék honában (Lemhényi Hankó László)
Egy vadász a hegyekből (Hettmann Károly)
Sziklavadonok zarándoka (Ugray TamásI)
A medvevadász (Pék György)
Trófeák igézetében (Kölcsey István)
Gyűjtő és vadász a viág túlfeléről (Dr. Hangay György)
Ordasok, kutyák, vadaskertek
Északi ordasok
Egy emlős a jégkorszakból
Rémek réme: a rozsomák
Kutyavilág Svédországban
Vadaskerti vadászatok
Európa oroszlánjai
Vadászat házikecskére
Kínai császárok “gonosz” szarvasa
Dámok Rhodoszon
A világ legkisebb szarvasa
Minden idők legnagyobb szarvasa (Írta: Ugray Tamás)
A “tulipános” őzagancs
Az agancsosnyúl legendája
Szalonkarekordok
Egy magyar vadász Svédországból (Interjú a szerzővel)
215 oldal. 5000 ft
Ilosvay Ferenc – Jó Vadászatot!
Ilosvay Gusztáv 24 eredeti felvételével.
Dr. Vajna és Bokor Nyomda kiadása. Eredeti első kiadás 1943-ból.
Olvasmányos vadászkönyv főként apróvadról. A szerző sok cikket írt a korebli vadászújságokba írásai azokban is nagy sikert arattak.
Ilosvay Ferenc (1914-1990) író, újságíró, lapszerkesztő volt, nyírségi földbirtokos családból származott. Publicistaként A reggel és a Pester Lloyd című folyóiratoknál dolgozott. Diplomáját mezőgazdasági és állatorvosi karon szerezte, így néhány évig állatélettani és erdészeti kutatóintézetben is tevékenykedett. 1944 őszén háborúellenes magatartása miatt a Gestapo letartóztatta és Dachau majd Buchenwald koncentrációs táboraiban raboskodott. A háború után a Szabad Szó munkatársa lett, majd az Erdőgazdasági Kutatóintézetben dolgozott, de klerikális és szovjetellenes vádak miatt a kommunista munkatáborokkal is volt alkalma megismerkedni.
1953-ban kiszabadult, és a gemenci vadrezervátum vezetője lett. 1956-ban Pesten részt vett a forradalomban, harcolt a Széna téren, s közben szerkesztője lett a Hétfői Hírlapnak, ezért 1957 elején nyugatra menekült. 1959-től egészen haláláig a Münchenben megjelenő Nemzetőr állandó munkatársa volt, s ezekben az évtizedekben bontakozott ki igazán szépirodalmi munkássága. 1967-ben megnősült, feleségével felváltva Bécsben és Stájerorsztágban éltek. Közben sokat utaztak, vadászszenvedélyét követve többször megfordultak Kenyában, az afrikai szavannák csodálatos paradicsomában is.
Jó vadászatot! című művét még 1943-ban írta Nagykállón. A könyv hűen ábrázolja a szabolcsi vadászparadicsomot, melyet személyes élményei tesznek még színesebbé. A szabolcsi homok uralta vadászmezők nagyszerűségét rendkívül olvasmányosan tárja az olvasók elé, miközben nyulat, rucát, foglyot, fürjet, vadgalambot, rókát, fácánt, ludat, sőt fülesbaglyot is puskavégre kap.
Írásai Széchenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán és Fekete István műveivel mutatják a legtöbb rokonságot.
260 oldal, eredeti kiadói félvászon kötésben jó állapotban. 16.000 ft
Nimród Vadászélmények – Hazai Földön
Nimród Alapítvány vadászkönyvsorozat kötete. 1994-es kiadás.
A könyvben a régi Nimród vadászújságban megjelent híres vadászok írásait gyűjtötték össze. Néhány fejezetcím:
Merán Fülöp – Az esernyős szalonka
Szederjei Ákos – Dürgés
dr. Nagy Gyula – Őzes élményeimből
Nadler Herbert – A villámhárító
József Főherceg – Bőgő szarvasbikák után Zalában
Fekete István – November
Borsodi László – Róka a körben
Sorszámozott példány, 846-os.
Puha kartonkötésben, kiváló állapotban.
Előjegyezhető
Dr. Sáry Gyula – Időről és az erdőről
A tartalomból:
Időről és az erdőről
A legelső
A tölgy meséje
A hegyesdi remete
Az erdő lelke
Vándorbajnok halála
Elfelejtett utak
Hosszúréti öreg bak
Hallgatom a csendet
Bakonyi szultán története (naplórészlet)
A belső csend
A sárga bika
Égiháború
Egy kedves vadászat
A barlang
Hangulatok és hatások
Forrásnál
Vízről, halról, madárról
Pirkad
Fekete István utolsó szalonkavadászata
Erdei csend
Halál az erdőn
Lupi
Karácsonyi történet
Veszprém, 1989. Ragasztott papírkötés. 165 oldal. 2500 ft
A Népiskolától az Akadémiáig
A Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Magyar Vadászkamara szimpóziuma Kittenberger Kálmán életéről, munkásságáról.
Számos korabeli felvétellel melyeket Kittenberger készített.
A könyvet olvasva hű képet kaphatunk a leghíresebb magyar afrikavadász életéről és számottevő munkásságáról mely biztosította számára, hogy neve a mai napig elevenen él a köztudatban.
Kiadja az Országos Magyar Vadászkamara
Szerkesztette Fáczányi Ödön.
Kemény karton kötésben, 132 oldal. Ritka. Előjegyezhető
Kittenberger Kálmán könyvei:
Vadász és Gyűjtőóton Kelet-Afrikában
A Kilimandzsárótól Nagymarosig
Zsindely Ferenc – Isten szabad ege alatt
Franklin Társulat Kiadása. Budapest, 1934. Első kiadás.
Zsindely Endre 127 fényképfelvételével.
Elbeszélések vadról, vadászatról, vadászemberekről.
Zsindely Endre (a szerző testvére) fényképfelvételeivel.
A szerző a háború elötti korszak meghatározó vadászati személyisége volt.
Rendszeresen jelentek meg írásai, cikkei a korabeli
Kittenberger Kálmán által szeresztett Nimród Vadászújságban. Nagyon jó barátságban állt Kittenbergerrel, Fekete Istvánnal
valamint Láng Rudolffal. Másik könyve, “A Dunáról fúj a szél…” is nagy
sikert aratott, hamar elfogytak a könyvesboltok polcairól. Néhány fejezetcím a könyvből:
Tuzokdürgés, Körvadászat, Kerce-rucák, Szerelmes szarvasok, Fogolyék, A kankalinos őzbak stb.
Klasszikus vadászkönyv a háború előtti időszakból.
Eredeti aranyozott egészvászon kötésben jó állapotban. 277 oldal.
18.000 ft
Egy-egy régi vadászkönyv megszerzése olykor bizony felér egy vadászat megpróbáltatásaival. Régi 100-150 éves könyvek, melyek az idők folyamán bizony elkallódtak, elvesztek, megsérültek vagy csak hiányos állapotban maradtak az utókorra. Többek között ez az oka a vadászkönyvek ritkaságának és ettől válnak gyűjtemények féltett darabjaivá.
Az oldalon két kategóriába vannak rangsorolva a könyvek. A régi vadászkönyvek aloldalon az antik 1829-től 1945-ig bezáróan megjelent vadászkönyvek és régi vadászújságok találhatóak. Szakmai könyvek valamint szépirodalmi alkotások egyránt, a leghíresebb vadászírók könyveitől egészen a legritkább vadászati kiadványokig.
A vadászkönyvek aloldalon az 1945 után egészen napjainkig megjelent vadászati könyvek vannak felsorolva. Megtalálhatóak az egyes vadfajokról szóló kiváló szakkönyvek és vadászati monográfiák, de az érdekes vadászkalandok és vadásztörténetek kedvelői is találhatnak kedvükre való könyveket.
Amennyiben egy könyv felkeltette érdeklődését , úgy a megrendelés oldalon elküldheti üzenetét a megvásárolni kívánt könyv(ek) adataival, üzenetére 24 órán belül választ küldünk és felvesszük Önnel a kapcsolatot.
Előfordulhat, hogy régóta keres egy vadászkönyvet, de nem talál belőle elérhető példányt. Ez esetben az előjegyzés aloldalon küldjön egy üzenetet a keresett könyv adataival (könyv címe és szerzője) és amint lesz belőle megvásárolható példány értesítést kap róla emailben.
Ez egy különleges oldal, mely kifejezetten a régi vadászkönyvek kedvelői és gyűjtői számára készült. Sokan vannak akik szivesen hódolnak a vadászat gyönyörű szenvedélyének, de emellett szivesen forgatják kezükben vadászirodalmunk egy-egy remek példányát. Ki ne ismerné Széchenyi Zsigmond nevét, Kittenberger Kálmán afrikai vadászkalandjait, Bársony István gyönyörűen megírt erdei történeteit vagy Fekete István egyedülálló és utánozhatatlan stílusát? Mind nagyszerű vadászemberek és kiváló tollforgatók voltak. Nagyszerű írásaikat bizonyítja, hogy generációk nőttek fel könyveiken.
Szarvasnyomon Magyarországon – Jeles Magyar Gímszarvastrófeák 1700-2015 között.
Kíváló, monumentális kötet a világhírū magyar gímszarvasról. Legendás trófeák, világrekordok és elejtésük és elejtõik története. József Főherceg, Draskovich Iván, Széchenyi Zsigmond, Thurn Rumbach István és még sokan mások. Több száz fotóval illusztrált kötet.
Szerkeztették:
Prof. Dr. Csányi Sándor
Feiszt Ottó
Gellér Tibor
Dr. Jánoska Ferenc
Nyúl András
Dr. Köller Joachim
Dr. Zoltán Attila
Színes és fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal. Párhuzamosan magyar és angol nyelven. Budapest, 2016. 475 oldal.
Előjegyezhető
Fónagy József – A Vizsla Idomítása
Függeléke: A beteg ebek gyógykezelése.
Harmadik kiadás 1905-ből.. Kilenc, szövegközti, fekete-fehér, feliratos, egész oldalas fotóval illusztrált, valamint szerzői ajánlással, Bársony István útravalójával, a harmadik kiadáshoz írt szerzői előszóval és kiállítási díjjegyzékkel (mell.) kiegészített kötet.
Nyomtatta az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. Budapesten.
A tartalomból:
Az idomítása
A vizsla bevezetése
A tavaszi gyakorlat
Az elrontott vizslának hibái
Lövésre való beugrás
A vad jelzése, de meg nem állása
Nem aportírozás
A beteg ebek gyógykezelése
Rendkívül ritka és korai könyv a vadászkutyákról, sok fotóval illusztálva. 213 oldal.
A kötet szerzője, Feketebátori Fónagy József (Nagyszalonta, 1859. – Budapest, 1913. március 25.) gyógyszerész, vadász, vadászati szakíró. A békési “Isteni Gondviselés” Gyógyszertár gyakornoka volt. A Budapesti egyetemen szerzett gyógyszerész diplomát. Ezt követően Békésen, majd Pesten dolgozott gyógyszerészként. Később a belügyminisztérium retaxátora, majd a szegedi “Szent Rókus” és az “Isteni Gondviselés” gyógyszertár bérlője volt. Utána a Budapesti “Diana” gyógyszertár tulajdonosa és vezetője lett. Fiatal korától kezdve foglalkozott vadász ebek betanításával. Vizsláival számos külföldi díjat nyert különböző kiállításokon. Az “Újság” c. napilap állandó munkatársa és a vadászati rovat vezetője. A “Vizsla idomítása” c. sikerkönyvét több európai nyelvre is lefordították. Másik vadászati munkája a Fáczán és fogoly vadászata.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos, aranyozott illusztrációval és dombornyomott keretezéssel ellátott címfedéllel, aranyozott, díszes, kissé kopott könyvgerinccel, színes, növénymintás, kiadói előzéklapokkal, néhol enyhén foltos belívekkel, szépen körbe színezett lapélekkel, hiánytalan állapotban. Jó állapotban. Igen ritka. 40.000 ft
Szemere Zoltán – A Magyarországon Előforduló Ragadozó Madarak Meghatározója
A Chernelházi Chernel István által 1918-ban összeállitott «a magyar birodalom madarainak névjegyzéké»-ben hivatalosan elfogadott magyar és tudományos nevek tekintetbevételével.
Budapest, 1930, Szerzői kiadás (Stephaneum Nyomda R. T., Bp.), 78 oldal. + 8 táblakép. Első kiadás.
12 fekete-fehér szövegképen, illetve 7 fekete-fehér és 1 színes képtáblán, 174 rajzzal illusztrált, valamint szerzői előszóval, forrásmunkák jegyzékével, betűrendes tárgymutatóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Stephaneum Nyomda Rt., Budapesten. 5 kihajtható táblázatos melléklettel.
A kötet szerzője Szemere Zoltán vadász és madarász jelen kötetével azoknak a vadásztársainak akart eleget tenni, akik lehetőség szerint a lehető legtöbbet szeretnék megtudni a Magyarországon előforduló ragadozómadarakról.
“…Szemere Zoltánnak praktikus érzékkel sikerült olyan kis könyvet összeállítani, amelynek útmutatása alapján a szabadban, lőtávolon kívül is felismerhetjük a ragadozó madarakat. Megtanít a madárhatározás abc-jére. Megadja a Magyarországon előforduló ragadozó madarak méreteit, azután röviden jellemzi a rendszerbe csoportosított ragadozó madarakat. – Nem egyszerű leírás ez a könyv, hanem a lelkes szakember odaadó, pontos munkája…” – írta a műről Dr. H. K. (Turisták Lapja, 1930/42. évfolyam/11. szám).
Az ujabb kiadás itt tekinthetõmeg.
Kiadói varrott papírkötésben közepes állapotban. Ritka ornitológiai kötet. Előjegyezhető
Millenniumi Vadászati Almanach – Somogy megye
Kiadja az Országos Magyar Vadászkamara Somogy Megyei Területi Szervezete
Fekete-fehér és színes fotókkal, ábrákkal illusztrálva.
Kaposvár, 2001. 415 oldal. Rengeteg fekete-fehér és színes fotókkal, ábrákkal illusztrálva.
Nagy tisztelettel köszöntöm a Somogy megyei vadászati almanach minden somogyi és nem somogyi olvasóját. A somogyi vadászokat azért, mert róluk és nekik szól az az összeállítás, amelyet a lezáruló millennium jegyében – részben közreműködésükkel – átadunk nekik. Az ország más területeinek vadászai azért, hogy bepillanthassanak Somogyország vadászattörténetének eredményekben és erőfeszítésekben gazdag múltjába és hiteles képet adjunk jelen állapotunkról.
Nem kevesebb figyelemmel ajánljuk könyvünket a nem vadász olvasóknak! A társadalom elenyésző kisebbsége vadászik. Tudjuk, hogy tevékenységünk ma nem meghatározó része a gazdaság és társadalom életének – szemben a letűnt ősfoglalkozás időszakával; amikor az ön- és fajfenntartás elemi feltételét jelentette.
Ebből adódik jelenünk és jövőnk küldetése; melyet az almanach minden oldalán – írva, vagy a sorok között – bizonyítani szeretnénk. A vadászat elfogadása, emberi múltunk elfogadása. Tagadása pedig az emberiség fejlődéstörténetének meghamisítása… Érezzük, hogy az emberek döntő többsége, még ha nem is szimpatizál táborunkkal, de elfogad bennünket.
Előjegyezhető
A tartalom:
KÖSZÖNTŐ (Ivusza Tamás)
VADGAZDÁLKODÁS
A nagyvad otthona az erdő (Nádas József)
A vadgazdálkodás és mezőgazdaság (dr. Pallér Endre)
Megyénk természetvédelmi kincsei (Török Gábor)
“SOMOGYORSZÁG” VADGAZDÁLKODÁSA
A vadászati igazgatás a nagyvad létszám alakulása (Simon Pál)
“A somogyi szarvas” (dr. Bod Lajos)
A vaddisznó Somogy megyében (Buzgó József)
Az őzgazdálkodás megyénkben (dr. Sugár László)
Apróvad Somogyban (Kanizsai Gábor)
Somogy megye kynológiai életének áttekintése – Vérebek Somogyban (Sajtos Lajos – dr. Galamb Gábor)
BEMUTATKOZUNK
Vadászkamara (Ivusza Tamás)
Érdekvédelem: MAVOSZ és OMW – VSZ. (dr. Diviánszky János)
Bemutatkozik a SEFAG (Barkóczi István – Buzgó József)
Lábod Rt. (Galamb Gábor dr.)
Kaszó Rt. (Tamás János – Schillinger András)
Hubertus Balatonfenyves (Horváth Tamás)
Szent Benedek vadásztársaság Bárdudvarnok (Intéző Bizottság)
Bedegkér és vidéke Hubertus vadásztársaság (Papp Ferenc)
Buzsáki “Cseralja” vadásztársaság (Kollman Ferenc)
Darányi “Új Élet” vadásztársaság (Vincze Lajos)
“Csalit” vadásztársaság Ecseny (Máj Péter)
Gyótai vadásztársaság (Páll Endre)
Kossuth vadásztársaság Karád (Kálmán Ferenc)
Kálmáncsa környéki Bordás -97′ (Huber József)
Somogyi Hunor vadásztársaság Kéthely (dr. Berényi Sándor)
Kisbárapáti Béke vadásztársaság (Fekete Sándor)
Kutas és vidéke “Kossuth” vadásztársaság (Németh István)
Magyaregresi “Hubertus” vadásztársaság (Bukovics József)
Osztopán és környéke vadásztársaság (Szabó József)
Őrtilosi határmenti vadásztársaság (Kovács János)
Rinya-völgye Bérkilövő (Huber József)
Diana vadásztársaság Siófok (Nagy Endre)
Szent László vadásztársaság Somogyvár (Ugrósdy Péter)
Tapsony és vidéke Petőfi vadásztársaság (Csordás Ferenc)
Törökkoppányi “íjász” vadásztársaság (dr. Ádámfi Tamás)
“Széchenyi Zsigmond” Újvárfalvai vadásztársaság (Bebes Tibor)
Zselici vadásztársaság (dr. Göndöcz Gyula)
A Somogy Megyei Területi Agrárkamara
TÖRETEK
Goszthony Géza (dr. Bod Lajos)
Szöllősi József (Simon Pál)
Eördögh Tibor (dr. Bod Lajos)
Dr. Studinka László (dr. Bod Lajos)
Barkóczi István (dr. Bod Lajos)
Dr. Boda Pál (dr. Bod Lajos)
Sütő Ödön (Kanizsay Gábor)
Jakab István (dr. Galamb Gábor)
AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK
A magyar nemzeti vadászrend
Dr. Bay Béla (dr. Bod Lajos)
Páll Endre (Páll Endre)
Dr. Galamb Gábor (dr. Galamb Gábor)
Bőhm István (Bőhm István)
A nimród vadászérem
Hubertus kereszt
ESEMÉNYEK, EMLÉKEZÉSEK
A centenáriumi kiállítás, Kaposvár. 1980. (dr, Bod Lajos)
A gyótai világrekord szarvasbika (Páll Endre)
Emlékezem… (dr. Bod Lajos)
Az Országos Vadásznapok Somogy megyei rendezvényei 1992-1999 (Ivusza Tamás)
VADÁSZAT A MŰVÉSZETBEN
Bene János festő
Darkó-Apor József festő
Muray Róbert festő
Proksza Gyöngyi festő
Szűcs Tibor festő
Tarr Lajos festő
BóTim István fotós
Török József fotós
Horváth-Béres János fafaragó
Németh János csontfaragó
SOMOGYI VADÁSZÍRÓK
Avar Péter
Dr. Boda Béla
Bozóki László
Böhm András
Cséplő József
Dr. Fülöp Gyula
Páll Endre
Dr. Szerb Imre Péter
Tóth Ferenc
Várszegi József
SOMOGY MEGYE VADÁSZAT-TÖRTÉNETE
Az utolsó 100 év sajtójában
SOMOGYBÓL-SOMOGYRÓL ÍRTÁK
Szak- és szépirodalmi címlista (dr. Bod Lajos)
A SOMOGYI VADÁSZOK NÉVJEGYZÉKE
A Somogy megyei vadászok névjegyzéke a 2001. évre kiváltott vadászjegyek alapján
SZERZŐINK
Bernd Krewer – A csülkös vad utánkeresése
Forditotta – Böhm István
Lektorálta: Dr. Bod Lajos
Mezőgazda Kiadó (Budapest) , 1996
Ragasztott kemény papírkötés , 75 oldal
A tartalomból:
Az utókeresésre alkalmazott kutyafajták
Kaliber és lövedék
A vad jelzései
A vadász magatartása lövés előtt és lövés után
Utánkeresés a létfontosságú szervek találata esetén
A vérebvezető felszerelése
A vérebvezető felhatalmazása
A véreb bevezetése
Vizslák, kopók és kajtatóebek bevezetése
Igen ritka szakmai kiadvány, hiánypótloó kis kötete vadászirodalmunknak. Szines és fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Előjegyezhető
