Search Results for 'barsony istvan'

Bársony István – Vadásztáska [1903]

Bársony István - VadásztáskaBársony István – Vadásztáska

Bársony István kevésbé ismert könyve, mely vadásztörténeteket tartalmaz. Néhány fejezetcím a könyvből:

Kalandos élet

Farkaskaland

A vén ravasz

Ketten odakinn

A Magyar Hírlap kiadása. Budapest, 1903. 158 oldal. Félvászon kötésben, közepes/jó állapotban. 12.000 ft

Bársony István – A Vadászat

Bársony István - A VadászatBársony István – A Vadászat

Nagy alakú kiadvány, mely 1913 szeptemberében jelent meg a vadászati kultúra bemutatásának céljából. A kötetet a magyar vadászirodalom egyik legismertebb alakja Bársony István írta. Bemutatja a vadászatot az ősember tevékenységétől kezdve a középkoron át egészen a múlt század elejéig. Jelentős részt szentel az afikai, akkor mlg ismeretlen fekete földrész bemutatásának. A kiadványt számosz szövegközti és egészoldalas illusztráció díszíti. Például Wilhelm Kuhnert világhírű német vadászfestő műremekei vagy az egyik első magyar afrikavadász Fernbach Bálint fotófelvételei.

A kiadvány elején József Főherceg afrikai útjának egy részlete található.

Nagy méretű kiadvány, ritka vadászattörténeti munka. Előjegyezhető

wilhelm kuhnertbivalyvadászatleopárdvadászatelefántvadászat

Bársony István – Erdőn mezőn [1894]

Bársony István - Erdőn mezőnBársony István – Erdőn mezőn. Természeti és vadászati képek.

Spányi Béla, Pataky László, Mesterházy Kálmán, Ujváry Ignácz, Goró Lajos és más művészek eredeti rajzaival.

Első kiadás, Budapest 1894. 207 oldal.

Bársony István nagysikerű vadászkönyve a századforduló elejéről. Rengeteg egészoldalas valamint szöveg közti illusztrációval. Gyönyörű kivitelű, nagy alakú díszalbum jó állapotban. Festett és aranyozott egészvászon kötésben.

“Rajongásomnak egyetlen olyan tárgya volt minden időben, amelyhez egy pillanatra se voltam hűtelen s amelynek a szakadatlan csodálásában évek és évtizedek mulhattak el fölöttem anélkül, hogy ideálom szépséges arczának a látásával beteltem volna.
Ideálom a felséges természet.
A síkság s a hegyvidék egyaránt; a náddal susogó láp, a pacsírtát nevelő mezőség, az árnyékot szülő erdők homálya.
Azok, akik hisznek, a templomba csak áhitatos szivök érzelmeinek a társaságában vágynak belépni, minden egyéb kiséret nélkül. Én is a magányt kerestem mindig az én templomomban, a nagy természetben.
a természetimádás módot adott folyvást, hogy kivegyem részemet a férfias szórakozások legváltozatosabb fajtájából, a vadászatból;a vadászat szenvedélye pedig egyre odavonzott az istenségem oltára elé, ahol csak megerősödhetett, de soha meg nem fogyatkozhatott a természet iránt érzett igaz szerelmem.
Ez a könyv az én szerelmi vallomásom.
Amit az egyedüllét csöndes óráiban húsz év óta láttam és éreztem odakint, s amit mint vadász magam átéltem, vagy pedig igaz források után szedegettem össze a vadászélet végtelenül gazdag krónikájából: abból mondok el egyet-mást, szűk határok között.”

45.000 ft

A tartalom:
I. Arasznyi világ
II. A haldokló halál
III. Kis ínségesekIV. Tavaszi szellő
V. Szerelem a síkon s a berekben (szín-nyomatú képpel)
VI. Itt vannakVII. Szárnyas Don Juanok
VIII. Május
Esik esö
IX. Pillangó
X. A róna titkaiból (színnyomatu képpel)
XI. Szegény Pupák
XII. Junius
XIII. Őzike (színnyomatu képpel)
XIV. Hajnali órák (színnyomatu képpel)
XV. Zizegő nád közt (színnyom. képpel)
Este
XVI. Nyár végén (szín

nyomatu képpel)
XVII. Ősz az idő (színnyomatu képpel)
XVIII. Az erdő basái (színnyomatu képpel)
XIX. Lármás vizek
Pihenő
XX. A puszta éjszakája
Egy nyárfasorról
XXI. Kócsagles
XXII. Erdők szívében (színnyomatu képpel)
XXIII. Véres nap
XXIV. Az első hóXXV. Téli hajtóvadászat (színnyomatu képpel)

XXVI. Álmok
Érdekes alakok.
XXVII. Vadorzók (színnyomatu képpel)
XXVIII. A hegy betege
XXIX. A halkirály
XXX. Vizi-fiú (színnyomatu képpel)
XXXI. A vándor-madarász
XXXII. Tógyerka
XXXIII. A füstös família
XXXIV. Az uj erdészsegéd (színnyomatu képpel)
XXXV. Öreg czimborák
XXXVI. A néma kerülő
XXXVII. Csörsz és Penyige
XXXVIII. A vad-ember (színnyomatu képpel)
XXXIX. Borbolya eseteiA nemezis
XL. Johann Csesztelnák
XLI. Páter Belegi, a farkasvadász
XLII. Onucz

Színes képek.

1. Erdőn, mezőn (belső czímkép).
2. Pihenő. (A »Nyár végén« czímü czikkhez)
3. Végzetes légyott. (A »Szerelem a síkon s a berekben« czímü czikkhez).
4. A róna titka. (»A róna titkaiból« czímü czikkhez)
5. Nyári éj az erdőn. (Az »Őzike« czímü czikkhez)
6. Vigyázz! (Az »Őzike« czímü czikkhez)
7. Hajnali órák. (A »Hajnali órák«czímü czikkhez)
8. Az ingovány haramiája. (A »Zizegő nád« közt czímü czikkhez)
9. Áll a kutya. (Az »Ősz az idő« czímü czikkhez)
10. Az erdő basái. (»Az erdő basái« czimü czikkhez)
11. Erdő szívében. (»Az erdők szívében« czímü czikkhez)
12. Vaddisznók a hajtásban. (A »Téli hajtóvadászat« czímü czikkhez)
13. A vadorzó tragédiája. (A »Vadorzók « czímü czikkhez)
14. A vizi-fiú. (»A vizi-fiu« czímü czikkhez)
15. Ezek azok! (»Az uj erdészsegéd« czímü czikkhez)
16. A vad-ember tanyáján. (A »Vad-ember« czímü czikkhez)

Bársony István - Erdőn mezőn 1894

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

bársony istván szalonkavadászat
Bársony István Erdőn mezőn

Bársony István Erdőn mezőn

 

 

 

 

 

 

 

 

Bársony István – Víg világ [1897]

Bársony István - Víg világ 1897Bársony István – Víg világ

Mulattató történetek, kalandok, adomák a vadász, erdész és gazdaéletbõl, a falu és puszta világából.

Huszonöt mûmelléklettel. Illusztrálta Garai Ákos és Neogrády Antal.

Budapest, 1897, 149 oldal. Elsõ és egyetlen kiadás.

Szürke angolvászon kötésben szép állapotban. Több, mint 110 éves vadászkönyv.

Az egyik legszebb magyar vadászkönyv! Nagyalakú díszalbum jó állapotban.

60.000 ft

Az ​összeállítás hangulatos és mosolyra, néha hangos nevetésre késztető állattörténeteket tartalmaz. Például Néróról a vadászebről így kezdődik a mese: Nero nagy, izmos cseh vizsla volt. Ereiben pomerán ősei lusta vére folyt; szemeiről csak az okuláré hiányzott, hogy felérjen a fizimiskája egy tudós német professzoréval. Szaglás dolgában vetekedett akárhány angol vizslával s kivált vízi vadra páratlannak tartották hét megyében. Pedig vadászember tudja, hogy ez nem olyan kis dolog, mert azt a meglőtt rucát, a melyik harminc lépésnyire vágódik le az embermagasságú nád közé, egy ilyen Nero nélkül az ördögének lehet tekinteni.

Bársony István - Víg világ

Bársony István – Mulattató Vadászrajzok

Bársony István - Mulattató VadászrajzokBársony István – Mulattató Vadászrajzok

Vidám kalandok és adomák gyűjteménye. Szécsi Gyula eredeti rajzaival.

Budapest, 1905-ös első és egyetlen kiadás.

Ritka és rendkívül szórakoztató kis könyvecske Bársony Istvántól. Néhány fejezetcím:

Egy szem kukoricza

Egy bús vadász s a kutyája

Koczapuskások

A róka patrónus

A tanácsos úr vadászik

A hipnotizált nyulak

A veszett vadász stb.

Eredeti festett egészvászon kötésben,  jó stabil állapotban. 144 oldal. Igen ritka vadászkönyv. 40.000 ft

Mulattató vadászrajzokMulattató vadászrajzokMulattató vadászrajzok

mulattató vadászrajzok könyvbársony mulattató vadásszrajzok

Bársony István – A rab király szabadon

Bársony István - A rab király szabadonBársony István – A rab király szabadon

Fantasztikus állatregény.

Müchlbeck Károly egész oldalas és szövegközti rajzaival illusztrált kiadás. A Hungaria könyvnyomda nyomása, Budapest.

207 oldal, dombornyomásos félvászon kötésben. Néhány lap legszélén régi (szöveget nem érintõ) tintafolt.

Kb. 1900-as kiadás. Bársony István kevéssé ismert könyve.

Elõszó:

Mintha gyászos, szomorú sóhajtást hallanék.
Mintha a sóhajtást harangkongás kísérné messziről.
De nem templomi harangszó, hanem a szelek összecsapódásából származó, amelynek búgással, jajongással váltakozik egyhangúsága.
Honnan jön?!… Talán a távolban látszó kék hegyek mögül, ahová túlvilági visszhang sodorta. Gyöngéd a hangja, mint a méhzümmögés. Vagy tán a föld szívéből törnek fel a halkan konduló panaszok? Kínnal fúrják keresztül magokat a lávatengeren, ami a mélységben forr; azután átverődnek az évmilliók során sziklává keményült rétegeken, amelyek valaha, a világ kiskorúsága idejében, cseppfolyós tűzzel sisteregtek.
A bűvös gyászhangok soha meg nem szűnnek. Belefájul a szívem s aggódva kérdem a láthatatlan Erőtől: micsoda jel van ebben a folytonos titkos jajgatásban?

20.000 ft

Bársony István - A rab király szabadon 1900Bársony István – A rab király szabadon 1903Bársony István – A rab király szabadon allatregeny

Bársony István – Magyar Természeti és Vadászati Képek

Magyar Természeti és Vadászati KépekBársony István – Magyar Természeti és Vadászati Képek

Bársony István korai vadászkönyve. Néhány fejezetcím: Rókatáncz, Titkos tanya, Hajnal a vizen, Tolvaj-nyomon, Párbaj a víz partján, Vadászkép ezer év előtt stb.

1926-os kiadás

Képekkel díszítette Neogrády Antal.

Atheneum nyomda kiadása.

218 oldal, rengeteg egészoldalas és szöveg közti illusztrációval, valamennyi Neogrády Antaltól.

Eredeti festett vászonkötésben. Előjegyezhető

Magyar Természeti és Vadászati Képek regiMagyar Természeti és Vadászati Képek BarsonyMagyar Természeti és Vadászati Képek barsony istvan

Bársony István – Vadászhangok, ​hangulatok

Bársony István - Vadászhangok, ​hangulatokBársony István – Vadászhangok, ​hangulatok

Bársony István történeteinek egyik része puskalövéssel végződik, másik része hangulat, líra, csattanó nélkül. Ezek az írásai még leghűségesebb olvasóinak is újdonságot jelentenek, mert eddig csak a korabeli lapokban jelentek meg. Tavaszi földillat, nyári alkony, őszi színek, téli képek; szívet melengető olvasmány.

Válogatta és szerkesztette Dr. Csiák Gyula.

198 oldal új állapotban. Előjegyezhető

Bársony István – Csend

 bársony istván csenBársony István – Csend

A híres vadászíró egyik első, korai vadászkönyve. A könyvet a kor legismertebb és leghíresebb festője Neogrády Antal illusztrálta.

Eredeti festett kaucsuk és félbőr kötésben, jó állapotban. 282 oldalas.

Eredeti első kiadás 1895-ből. Kiadta a Légrády Testvérek Nyomdája. Ritka könyv.

Előjegyezhető

 

 

 

 

bársony csend

Bársony István – A Róna és az Erdő

bársony istván a róna és az edőBársony István – A Róna és az Erdő

Állatjellemek, hangulatok, vadász-emlékek és arcképek gyűjteménye.

Képekkel díszítette Olgyay Ferencz.

Budapest, Pallas Nyomda, 1902.

Első és egyetlen kiadás, Bársony korai ritka kiadásű vadászkönyve gyönyörű művészi illusztrációkkal. Eredeti díszes festett és aranyozozz egészvászon kötésben szép állapotban. Előjegyezhető

 

róna és az erdő

Bársony István – Az erdő könyve

bársony istván az erdő könyveBársony István – Az erdő könyv

Erdei élmények és elbeszélések. Bársony István kevésbé ismert vadászati könyve ami 1918-ban jelent meg. Fejezetcímek:

A fülemüle

Sasszállás

A csúnyi szarvasok

Estétől hajnalig

A keresztes bak

A somhegy tetején stb.

Korabeli vászon kötésben, 157 oldal. Jó állapotban. Előjegyezhető

Bársony István – Csend MVK 2

bársony istván csend mvkBársony István – Csend

A Magyar Vadászírók klasszikusai sorozat 2.-es kötete.

Dénes Natúr műhely kiadása. 185 oldal.

A tartalomból: A remete, Nádország, Köd előttem köd utánam, Hubert napján stb.

Előjegyezhető

Bársony István – Magyar Földön

bársony magyar földönBársony István – Magyar Földön

Első kiadás, nagyalakú díszalbum.

Bársony István híres könyve vadászatról, természetről, erdőről és vadászemberekről.

A könyv számos művészi illusztrációt tartalmaz, melyek nagynevű művészek készítettek kifejezetten e könyv számára.

Budapest, 1910, 158 oldal, rengeteg illusztrációval.

Nagyméretű album díszesen festett kötésben. A kötés picit foltos egyébként jó állapotban. Igen ritka első kiadás. Előjegyezhető


természet vadászat bársony istvánbársony istvánmagyar földön vadászkönyvbársony magyar f 1910

Bársony István – Az én világom

bársony istván az én világomBársony István – Az én világom

Budapest, Stádium Kiadó, 1925.  Bársony István ritka vadászattal és természettel kapcsolatos írásai tartalmazza. Néhány fejezetcím: A száraz erdőben, Vadászsors, vadorzófogás, Éjjel az erdőn stb.

Előszó
Az én világom a szabad természet. Bölcsőm a magyar föld. Családom a magyar nép.
A magyar eszményhez tapadt atom vagyok. A természet szeretetére a magyar föld tanított meg. Amikor a természetről írok, a magyar föld van előttem.
A nagy természet maga a mindenség. Nekem belőle csak a magyar föld jutott. Ezt vágytam megösmerni. Ebben a törekvésemben telt el az életem. Hogy a rajongásom ne csak hangulat legyen, hanem megteljék tartalommal, közelebb kellett jutnom a természet igazságaihoz, titkaihoz, amelyek logikusan kapcsolódnak egymásba s egyiknek a felderítése segít eloszlatni a másikat.

A kötet szerzője, (Sárkeresztes, 1855. november 15. – Budapest, 1928. március 12.) magyar vadász, vadászíró, újságíró. Az “Egyetértés”, a “Hazánk”, a “Magyar Hirlap” munkatársa, a “Budapesti Közlöny” szerkesztője. Első nagy sikere 1886-ban az “Ország-Világ” pályázatán nyert első díja, amit a “Proletárok” c. írásáért kapott. Főleg vadásztörténeteivel aratott nagy sikereket Magyarországon. Számos elbeszélést, rajzolatot, regényt, vadászkönyvet, természetleírást írt. Hangulatos tárcái, elbeszélései és regényei ritka és átfogó természetismeretről tanúskodnak.

328 oldal.

Vászonkötésben, jó állapotban. Előjegyezhető

az én világom

 

Fekete István – Öreg utakon [1941]

feketei istván öreg utakonFekete István- Öreg utakon

Singner és Wolfner nyomda, 1941-es kiadás.

Fekete István első elbeszélései a magyar vadászok neves folyóiratában, a Nimródban láttak napvilágot. Ennek főszerkesztője, Kittenberger Kálmán fedezte fel, és éppen úgy írásra biztatta az ajkai munkájával elégedetlen gazdatisztet, mint a másik két vadászbarát, az író Csathó Kálmán és a kritikus Láng Rezső. Ők hárman meghatározó szerepet játszottak Fekete István első elbeszéléskötetének összeállításában és megjelentetésében.

Az Öreg utakon írásai 1934 és 1938 között készültek. Elbeszélésmódjukat alapvetően az első személyű történetmondás jellemzi, és az anekdotikus hagyománynak megfelelően, többnyire a visszaemlékezés áll a középpontban. A múlt panoptikumából különös alakok: ismerős vadőrök, barátok és rokonok elevenednek meg. Központi témájuk a vadászat, mégis csak elvétve szólnak kapitális vadak elejtéséről. Elbeszélőjük hazai környezetben is küzdhetne vaddisznóval, farkassal, esetleg medvével, de Fekete István nem a romantikus élethalálharcot kívánta ábrázolni. Mindenekelőtt azért, mert vadászíróként nem érdekelte a kitalált történetek valóságosnak tetsző előadása. Vadászni ugyanis nem a küzdelem, hanem a kikapcsolódás és megtisztulás reményével járt. Természetesen nem vetette meg az érmes trófeát, de nem esett kétségbe, ha fegyvere használatlan maradt. Ezért aztán e vadászelbeszélésekben a puska jobbára csupán ürügy arra, hogy szerzőjük a természetbe invitálja olvasóit. Alapállása a szemlélődés, mely nyitott minden megnyilvánulásra. Ennek a gyermeki – nem naiv, hanem érdek nélküli – rácsodálkozásnak a képessége, majd pedig az élmény roppant kifejező tolmácsolása teszi a huszadik századi magyar irodalom jelentős írójává Fekete Istvánt.

Az Öreg utakon bizonyság arra, hogy témaválasztásában Bársony István, nyelvhasználatában pedig Krúdy Gyula örököse. S a kötet egyúttal azt is hatásosan szemlélteti, hogy már pályakezdőként mestere volt a részletek aprólékos megfigyelésének és leírásának, a hangulat felidézésének és átadásának. A kifejezésmód terén csaknem kiforrott alkotóként lépett a közönség elé. Rajzaiban Fekete István piktora a látványnak és az általa megérintett érzésvilágnak. Erősen metaforizált nyelve az impresszionista festők sajátos technikáját idézi, melynek segítségével a látszólag változatlan táj – az év- és napszaktól, valamint a lelkiállapottól függően – mindig más üzenetet továbbít a szemlélődőnek. Leírásai kifejezetten költőiek, a képalkotás, a ritmus és a szóhasználat gyakran prózavers benyomását kelti.

Eredeti háború előtti kiadás, régi kötésben nagyon jó állapotban. 342 oldal.

24.000 ft

A tartalom:

Szilveszter-éjfél
Az öreg Sándor
A két róka
Herlicska és a vidra
Január
Február
Alkony
Elmegy a tél
Március
Walter Karcsi
Sinyi
Pacolai álma
Április
Első húzáson
Május
Áldozócsütörtök napján
Májusi bakok
Június
Az öröm
Júniusban
Csete Jancsi
Július
Elmúlt nyár
Júliusi bak
Ádám
Hollófészek
Augusztus
István király előtt
Vénül a nyár
Nyár végén
“Az” a puska
Két bika
Szeptember
Őszi alkony
Véletlen
Bob
Október
Zörgetik az erdőt
Őszi esték
Matula és egyebek
Cudar
November
Elment a nyár
Novemberi hajtás
Köd
Vendégek voltunk
Ádvent
Elment egy év
Epilógus

Fekete István- Öreg utakon

 

 

 

Diezel Emil – Mika Károly – Az apróvad vadászata

Diezel Emil - Mika Károly - Az apróvad vadászataKarl Emil Diezel – Mika Károly: Az apróvad vadászata

Fordította és a hazai viszonyoknak megfelelően átdolgozta Dr. Mika Károly

Bársony István előszavával.

Második kiadás, 1910-ből.

Sperling H. vízfestményei után készült 17 színes, 20 műnyomású teljes és 214 szöveg közti illusztrációval.

Budapest, Atheneum Nyomda kiadása. 1910. 746 oldalas monumentális vadászkönyv, melyen generációk nőttek fel.

Eredeti, díszesen festett vászonkötésben. Igen ritka vadászati könyv, még ma is sok hasznos tanácsot tartalmaz. Kopottas, patinaáns állapotban. 45.000 ft

Diezel Emil - Mika Károly - Az apróvad vadászata 1910

mika az apróvad vadászata

Avarffy Elek – Vadászképek

Avarffy Elek VadászképekAvarffy Elek – Vadászképek

Tárcák, karcolatok.

Budapest, 1939-es első kiadás. 191 oldal sok illusztrációval. Eredeti karton kötésben, jó állapotban.

BÁRSONY ISTVÁN tündöklő nemzeti és írói nagyságára gondolok a magam kicsiségében, amikor útnak indítom ezt a könyvet. Bársony István elmúlt a magyar nemzet virágos kertjéből, elmúlt, mint a legszebb orgonavirágzás, de mesés virágokba szőtt gondolatai nem hervadnak el soha. Amit aranyba, ezüstbe mártott tollával írt, mesélt, szép és okos lesz mindig. Észlelései, meglátásai nélkül sohasem lett volna teljes a magyar vadászélet! Isten pompás gazdaságában a természet szépségeinek okos felismeréséhez a legközelebb Ő vezetett minket és gazdagította ezernyi ragyogó tollvonással a magyar vadászvalót kora és a magyar jövendő számára!
Mint parányi sejt Bársony vadászgéniuszából, hálás vagyok én is Neki, régi Mesteremnek és akkori öreg barátomnak. Emlékezetünkbe idézem most Öt és kezdem bevezetőben a könyvet azokkal a sorokkal, amelyekkel 11 év előtt Róla, a nagy Elbúcsúzottról megemlékeztem.

A tartalom:

Bevezető
Bársony István emlékezete
Oculi
Cseri Nagy Mátyás
Befütyültek
Őszi képek
Amikor a Jézuska jön
Lakatos
Tavasz eleje
A “csudabak”
A vajkai vizeken
Búcsú
Vörös szüret
Pusztulás
Ködben
Jön a tavasz!
Pittymallik
Alkonyodik
Lesben
Járom a nagy erdőt
A tolnai rengetegben
Csata
Két levél
Libajárás idején
Üdvözlet!
Rövid história
Kalandozás néma csatatereken
Emlékszel-e Pista?
A fehér tenger
Harangoznak délre
Májusi gondolatok
Hej! azok a tuzokkakasok!
A Sipos Mihály esete
Téli alkonyat a nyugati hármashatáron
A csuni bika
Esti kaland
November a szigeteken
Levelek
A “sárgakötős kócsag”
Tündérke halála
A “kafarnaumi százados”
Őszi időben
Búcsú a végektől

Igen ritka vadászkönyv. Előjegyezhető

Avarffy Elek Vadászképek konyveAvarffy Elek Vadászképek eredetiAvarffy Elek Vadászképek elso kiadas

avarffy elek vadászképek

szalonkázás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szerző további könyvei:

Vadászutakon

Hej! Vadászok!

 

Kékessy László – A Magyar Vadász Kézikönyve

magyar vadász kézikönyve kékessyKékessy László – A Magyar Vadász Kézikönyve

Bársony István előszavával.

Atheneum nyomda kiadása. Eredeti első kiadás 1925-ből.

A szerző a könyvben részletesen tárgyalja a vadászati kifejezéseket és a vadászathoz tartozó szófordulatokat. Igen érdekes és egyedi kiadvány ebben a témában.

Sok szövegközti rajzzal illusztrálva. 128 oldal.  Ritka vadászati szakkönyv.

Kékessy László célkitűzése szerint A magyar vadász kézikönyve című műve 1925-ben azok számára készült, akik meg kívánják érteni a vadásznyelvet, amely nélkül lépten nyomon elárulnák laicitásukat.
A második világháborút követő évtizedekben a vadászat sajnálatos módon csak a kivételezett helyzetben lévő politikai elit időtöltése volt. Napjainkban ismét szélesebb réteg számára nyílik lehetőség e nemes sport és kedvtelés gyakorlására. Szükséges, hogy korunk vadászai is megismerkedjenek a szakszavakkal, a vadásznyelv kifejezéseivel.
Kékessy László könyve gazdag gyűjteménye a vadászati terminológia körébe eső tudnivalóknak. Kézikönyvként több mint 3000 címszó alá besorolva ismerteti a szükséges vadászati ismereteket.

A magyar vadász-szaklapokban évről-évre ismétlődik a panasz, hogy nincs magyar szakirodalmunk. Általánosságban két okra vezetik vissza. Először a magyar úr írásiszonyára, de legfőképpen a magyar vadászterminológia hiányára. Ezt magam is számtalanszor tapasztaltam. Fiatalabb koromban nem annyira a nyomdafesték miatt, mint inkább a magam szórakozására szerettem irkálni. Vadászat közben is gyakran akadt olyasmi, amit szerettem volna leírni, de hozzákezdve, a negyedik sornál elakadtam, mert nem tudtam, hogy ennek vagy annak a vadnak valamely testrészét a terminológia milyen kifejezéssel illeti és – semhogy badarságot írjak – inkább nem írtam semmit.
Azt hiszem, nagyon sokan vannak így.
Hogy a háború vihara végiggázolt rajtam és kicsavarta kezemből a harminc esztendeig szeretettel dédelgetett puskát, figyelmem mindinkább ráterelődött a magyar vadászirodalom és a magyar vadásznyelv kérdésére.
Mai csekélyke vadászirodalmunkat áttanulmányozva, feltűnt, hogy a vadász-szakkifejezések használatában óriási káosz van s azoknak legnagyobbrésze a német vadásznyelv szolgai és legtöbb esetben csapnivaló rossz fordítása. Ezen igazán megütköztem. Hiszen a magyarok ősfoglalkozása a halászat és a vadászat volt s azt lépten- nyomon látjuk, hogy a magyar nép olyan megdöbbentően találó jelzéseket tud alkalmazni, – hát csak a legkedvesebb foglalkozására ne talált volna és ne lenne szava ?
Irigykedve olvastam Hermán Ottó remek írásait a halászatról, és akkor érlelődött meg bennem azon elhatározás, hogy nagyon is hiányos emberi erőmmel kutatására induljak : van-e nekünk ősi vadásznyelvünk ? Éveken keresztül múzeumokban, könyvtárakban, levéltárakban kerestem, kutattam ; de azt, amit olyan óhajtva óhajtottam, nem találtam meg.
A halászat nemes mesterségét ma is ugyanazok az emberek végzik, mint ezer esztendővel ezelőtt, ugyanazzal a vejszével, vatrával, varsával halásznak s a mai halászember hetedik ükapja is víz járó, rétbúvó ember volt. így maradt fenn minden kifejezés, minden fogalom apáról fiúra szállva s a halászság szókincsét össze lehetett szedni.
De milyen másképpen van ez a vadászatnál ! Az ősi vadásznép apránként kiszorult a vadászatból, mely mindinkább a nagyurak kezébe került, akik a régebbi világban alig beszélték a mi szép magyar nyelvünket, a köznép pedig lassanként elfelejtette a vadászatra s a vad életmódjára vonatkozó kifejezéseket.
Az Anjouk korában főuraink német, cseh jágerokat hozattak be, akik magukkal hozták a német vadásznyelvet, amit mi most jól-rosszul fordítgatunk.

Ritka vadászati szakkönyv. 28.000 ft


kkessy vadászkönyve

kékessí lászló vadászkönyve
vadászszótár kékessy

Útiemlékeim Afrikából – A vadászat

Útiemlékeim AfrikábólDr. József főherceg – Útiemlékeim Afrikából
Bársony István  – A vadászat
Az ezredfordulón nagy lendületet vett a vadászattal kapcsolatos könyvkiadás. Ez egyrészt államunk ezeréves fennállásának köszönhető, másrészt híres vadászíróink születésének vagy halálának kerek számú évfordulója alkalmából következett be.
Az új könyvek másik csoportja a XX. század végének vadgazdálkodási, vadászati eredményeit kívánta dokumentálni az utókor számára. Ezen kiadványok tovább gazdagították a magyar vadászati kultúrát, és öregbítették annak hírnevét. Egyben lehetőséget adnak az új nemzedékeknek a régi művek megismerésére, valamint üzenetet küldenek a jövőbe a XXI. század vadászai számára.
Ezt a célt szolgálja az olvasó által most kézben tartott könyv is. Habsburg József főherceg és Bársony István a XIX. században születtek, s műveik többsége az I. világháború előtt jelent meg. írásaik manapság ugyan nem tartoznak a divatos könyvek közé, de értékük elvitathatatlan. Az eredeti kiadványok ma már csak gyűjtők polcain találhatók meg.
József főherceg most kiadott írása, a Századok Legendái című folyóirat 1911-es számaiban jelent meg folytatásokban, és elsősorban földrajzi és néprajzi tekintetben enged bepillantást korábbi utazásainak Afrikájába.
Bársony István pedig kifejezetten a nem vadász olvasókkal igyekszik megismertetni ezen írásában a vadászat lényegét, történetét, kultúráját és szükségességét. (Úgy tűnik, az akkori vadászoknak is fontos volt már, hogy a társadalom értse és elfogadja a „vadászni szükséges” gondolatot!)
Megőrzésük, szélesebb körben való megismertetésük céljából karoltuk fel e közel százesztendős, meglepően jó nyomdatechnikai kivitelű folyóiratok után, fakszimile formájú kiadásukat. Az eredetiben olvasható két írást csak a szerzők életrajzával egészítettük ki, a magyar történelemben, illetve irodalomban betöltött szerepük méltatása érdekében.
Reményeink szerint jó célt szolgálunk, s a könyv a szakközönség és a gyűjtők előtt egyaránt érdeklődésre tarthat számot.
Ezekkel a gondolatokkal kívánok a kedves Olvasónak kellemes és hasznos időtöltést, a könyv elolvasásához.
Zalaerdő Rt. kiadásában 300 példányban megjelent vadászkönyv ritkaság. A4-es méret. 120 oldal fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Előjegyezhető
Útiemlékeim AfrikábólÚtiemlékeim AfrikábólÚtiemlékeim Afrikából

Zoltán János – Vadászat az Osztrák Magyar Monarchiában

vadászat az osztrák magzar monarchiábanZoltán János – Vadászat az Osztrák Magyar Monarchiában

A Nimród Alapítvány sorozat 95. kötete.

A szerző részletes leírása hogyan is zajlottak a vadászatok a Monarchia ideje alatt.

174 oldal sok illusztrációval. Előjegyezhető

 

A tartalomból:

A habsburgok és a vadászat
I. Maximilian-Miksa
VI. Károly
Mária Terézia császárnő
János József Fábián
I. Ferenc József
Luitpold bajor uralkodó herceg
Rudolf trónörökös
Ferenc Ferdinánd d’Este
József Ágost főherceg
Frigyes Mária Albert
A korszak neves magyar vadászai
Csíkszentmihályi és krasznahorkai Andrássy Manó gróf
Andrássy Géza gróf
Apponyi Henrik gróf (1884-1935)
Balkay Adolf (1851-1927)
Bársony István (1855-1928)
Betleheni Bethlen András gróf (1849-1898)
Chernelházi Chernel István (1865-1922)
Némethi Damaszkin Arzén
Draskovich Iván gróf (1878-1963)
Gróf Dreuner-Enkervorth Ágost János
Egervári Egerváry Gyula 1849-1913)
Galánthai id. Esterházy László gróf (1857-1942)
Esterházy Mihály gróf (1853-1906)
Galánthai herceg Esterházy Miklós dr. (1869-1920)
Festetich Tasziló gróf, 1911-től herceg (1850-1933)
Fónagy József (1859-1913)
Ghymesi és gácsi Forgách Károly gróf (1825-1911)
Hanvay Zoltán (1840-1922)
Herman Ottó (1835-1914)
Nagybányai Horthy Jenő (1877-1953)
Illés Nándor (1836-1907)
Nagykárolyi Károlyi Gyula gróf (1898-1967)
A Lungaui Magyar Zergevadász Társulat
Keglevich Béla gróf
Keleti Károly (1833-1892)
Kégl István gróf (1840-1888)
Koburg-Koháry Fülöp herceg (1844-?)
Krisztoforovics János
Kundt Béla
Ernyesi és Csíkszentsimoni Lakatos Károly (1853-1914)
Maderspach Viktor (1874-1941)
Mátray Gyula (1855-1937)
Nádasdi Nádasdy Ferenc gróf (1842-1907)
Nemeskéri Kiss Pál (1856-?)
Nozdrovai Nozdrovicky Lajos (1862-1943)
Erdődi Pálffy Miklós herceg (1861-?)
Aszódi és podmani Podmaniczky Frigyes báró (1824-1907)
Szlavnicai és bajnai Sándor Móricz gróf (1805-1878)
Sugár Károly (1865-1920)
Széchenyi Béla gróf (1837-1918)
Széki Teleki Sámuel gróf (1845-1916)
Vojnich Oszkár (1864-1914)
Wenckheim Frigyes gróf (1842-?)
Zichy Jenő gróf (1837-1906)
Hogyan vadásztak a monarchiában
A korszak vadászati módszerei
Az egyéni vadászat
A társas vadászat
A német rendszerű vadászat
Parforce-vadászat
Kopózás
Agarászat
Solymászat
Vadállomány-vadgazdálkodás
Orvvadászat
A vadászat szervezettsége
A vadászat szabályozása
A társadalmi szerveződés
Vadászkastélyok
Vadászati kiállítások
Az első nemzetközi vadászatikiállítás: Bécs, 1910
A vadászati kultúra

Szent Ivány Géza – Egy vadászéleten át

Szent Ivány Géza Egy vadászéleten átSzent Ivány Géza – Egy vadászéleten át

Dr. Szent Ivány Géza (1870 – 1946 ?) gazdag földbirtokos volt, gyermekéveit a Nagy-Magyarországhoz tartozó „százbércű Gömörországban” töltötte. Mivel családja férfitagjai híres vadászok voltak, már korán belekóstolhatott a vadászat nemes szenvedélyébe. Fiatalemberként a gömöri földbirtokosok mellet sok neves főúri és hercegi vadásszal is kapcsolatba került, ezért több vadászuradalomban – betléri-, murányi- és balogvári uradalom, javorinai vadászparadicsom – vadászhatott szabadon.

Mint magyar királyi kincstári uradalmi ügyészségi vezető, munkaköréből adódóan gyakran volt alkalma vadászni a Magas-Tátrában elterülő kincstári vadászterületeken. A Csorba-tó fölötti Bástya-havasokon zergét lőtt, míg a tavaszi dürgés idején siketfajdvadászatra

látogatott el a Mlinica-völgybe. Kapitális agancsú gímbikáját az Alacsony-Tátrában lőtte, kolosszális méretű remetekanját – mely 23 cm-es agyarpárral örvendeztette meg – a pelsőci Nagy-hegy egyik szurdokában ejtette el, mégis legjobban a tavaszi szalonkahúzásokat várta.

Trianon után szép vadászterületeit – ahol apróvadra, gímszarvasra, őzre, vaddisznóra, sőt medvére is volt alkalma vadászni – messze sodorta a történelem vihara. Budapesten telepedett le, tollat ragadott, és papírra vetette több mint öt évtizednyi vadászattal kapcsolatos élményeit.

Könyvében egy letűnt, soha vissza nem térő úri vadászvilág egyik utolsó hírmondójaként egyaránt szól saját vadászélményeiről, a hajdani gömöri vadászatokról, neves felvidéki úri vadászokról, de vadgazdálkodási kérdésekkel is foglalkozik.

“Hosszú vadászéletemről nem hiúságból és azért írok, mintha ez az élet valami különös, nagyszabású és megörökítésre méltó volna, amely engem a vadásztársadalom első soraiba lenne hivatva állítani.
tudom, hogy gyarló, esendő ember vagyok telve fogyatékossággal és tévelygésekkel. Vadászéletem is sok gyarlósággal és olyan tartalommal van telítve, amelyből kilátszik a vadásztudomány elégtelensége.
ennek tudatában mindig igyekeztem inkább tanulni, mint tanítani és soha sem éreztem magamat másnak, mint a vadászat szürke közkatonájának, aki igyekszik a posztján megállani.
Egyben azonban nem engedek magam elé senkit s ez a vadászat és a vad iránti szeretetem s az ezekhez zsenge gyermekkorom óta való szakadatlan hűségem, valamint a magyar vadászati közérdeknek önzetlen és tiszta szándékú szolgálatom.
Kilenc-tízéves koromtól taposom állandóan és megszakítás nélkül a vadászmezőket és most a hetvenedik életévemben, ha visszatekintek a hosszú időre úgy érzem, hogy talán még sem lesz céltalan és hiába való, ha összeszedetek egyet-mást, emléket, tapasztalatot és tanulságot, ebből a vadászéletből…”

Budapest-Cegléd, 1942-es kiadás. Helikon Könyvkiadó, Sárik Gyula és Géza nyomdai műintézete. 271 oldal + fényképfelvételek. Erdeteti sárga vászonkötésben jó állapotban. Előjegyezhető

A tartalom:

Előszó
Gyermekcipőkben
Az első disznóm
A felfalusi vadászatokról
Karácsonyi elmélkedések
A nagy-hegyi remetekan
Vizslákról
Gömöri vadászok
Szalonkalesen Bársony Pista bácsival
Agarászat
Én és a kis öcsém
Felvidéki vadászok
Egy minden hájjal megkent vén bak nyomán
Az Urpincsok és a jakabfalvi szalonkázások (1907-1917)
Felvidéki vadászok
Egy kedves madaram
A legjobb agancsom
Javorina
Felvidéki vadászok
Politikusok mint vadászok
Medvés régiókban
Horgászemlékek
A bisztricsánerek
Vaddisznós kopókról
Fészkelő erdei szalonkák
Anno 1910
Egy vérbeli nagy vadász emlékére
A rakitovói párbaj
A Garam
A hegyi vadász
A Vörös kolostor és a Korona-hegy
Garamszeg és Nagyrét
Csik Imre
A húsz év előtti szomorú karácsony
Rábca menti vadászatok
Miért ritka a kapitális szarvasagancs?
A búzamókus
Zemplénben, Szabolcsban
Barbacsi-tavi vadászélményeim
Bársony István születésnapján
Öreg puskám
A liptószentiváni völgyben és bérceken
Madárvédelem
Országépítés
Őszi levelek
Oculi
Becsüljük meg munkatársainkat!
A vadászat, a mező- és az erdőgazdaság
Te áldott, öreg November!
A gens fidelissima
A Kárpátokról fúj a szél
Neveljünk szakképzett fiatal vadászgenerációt!
Erdélyi vadászati kincsek
Foglyainkért
A hazatért Délvidékhez
Egy német vadászati kézikönyvről
Meghalt Szent-Ivány József
Karácsonyra ébredünk
Az utolsó fejezet

Szent Ivány Géza Egy vadászéleten át borito

Diezel – Mika – Vadászebek

diezel mika vadászebekDiezel Emil – Mika Károly – Vadászebek

Kifejezetten a vadászkutyák leírását tartalmazó könyv. A régi 1910-es könyv új kiadása. Részletesen tárgyalja a vadászkutyák különböző fajtáit, úgy mint a vizslát, német vizslát, angol vizslát, vérebet, foxterriert. A vadászkutyák bevezetééről idomításáról egyaránt hasznos információkt ad. A könyv számos nagyszerű illusztrációt tartalmaz. Bársony István előszavával.

Puha karton kötésben, 146 oldal.

Előjegyezhető

Medvék Őzek Farkasok

October 26, 2012 Vadászkönyvek No Comments

medvék őzek farkasokMedvék Őzek Farkasok

Válogatta és szerkesztette Véber Károly

Mezőgazdasági Kiadó 1984.

A kötetben híres vadászok válogatott írásai vannak. Csak egy pár név: Újfalvi Séndor, Bársony István, Nadler Herbert, Maderspach Viktor, Thurn Rumbach István, Zsindely Ferenc.

Kemény karton kötésben 420 oldal. Kiváló állapotban.

2500 ft

Vadászlesen – Híres vadászok válogatott írásai

October 18, 2012 Vadászkönyvek No Comments

vadászlesenVadászlesen – Híres vadászok válogatott írásai.

A könyvben a leghíresebb magyar vadászok írásaiból találhatunk fejezeteket. A szerzők névsora: Apponyi Henrik, Bársony István, Havas Sándor,  Höhnel Lajos, Kerpely Béla, Kittenberger Kálmán, Lakatos Károly, Maderspach Viktor, Nadler Herbert, Rhédey Zoltán, Teleki Sámuel, Zsindely Ferenc stb.

A kötet sok eredeti fényképfelvételt is tartalmaz.

Budapest, 1966-os kiadás. 360 oldal.
Félvászon kötésben. 2000 ft

Antik Vadászkönyvek

September 25, 2012 No Comments

Tisztelt Látogató, köszöntöm a Vadaszkonyv.com weboldalon!

höhnel a rudolf és stefánia tavakhoz

Egy-egy  régi vadászkönyv megszerzése olykor bizony felér egy vadászat megpróbáltatásaival. Régi 100-150 éves könyvek, melyek az idők folyamán bizony elkallódtak, elvesztek, megsérültek vagy csak hiányos állapotban maradtak az utókorra. Többek között ez az oka a vadászkönyvek ritkaságának és ettől válnak gyűjtemények féltett darabjaivá.

Az oldalon két kategóriába vannak rangsorolva a könyvek. A régi vadászkönyvek aloldalon az antik 1829-től 1945-ig bezáróan megjelent vadászkönyvek és régi vadászújságok találhatóak. Szakmai könyvek valamint szépirodalmi alkotások egyránt, a leghíresebb vadászírók könyveitől egészen a legritkább vadászati kiadványokig.

szederjei ákos szarvas

A vadászkönyvek aloldalon az 1945 után egészen napjainkig megjelent vadászati könyvek vannak felsorolva. Megtalálhatóak az egyes vadfajokról szóló kiváló szakkönyvek és vadászati monográfiák, de az érdekes  vadászkalandok és vadásztörténetek kedvelői is találhatnak kedvükre való könyveket.

Amennyiben egy könyv felkeltette érdeklődését , úgy a megrendelés oldalon elküldheti üzenetét a megvásárolni kívánt könyv(ek) adataival, üzenetére 24 órán belül választ küldünk és felvesszük Önnel a kapcsolatot.

 

Előfordulhat, hogy régóta keres egy vadászkönyvet, de nem talál belőle elérhető példányt. Ez esetben az előjegyzés aloldalon küldjön egy üzenetet a keresett könyv adataival (könyv címe és szerzője) és amint lesz belőle megvásárolható példány értesítést kap róla emailben.

fonagy vizsla idomitasa

 

Ez egy különleges oldal, mely kifejezetten a régi vadászkönyvek kedvelői és gyűjtői számára készült. Sokan vannak akik szivesen hódolnak a vadászat gyönyörű szenvedélyének, de emellett szivesen forgatják kezükben vadászirodalmunk egy-egy remek példányát. Ki ne ismerné Széchenyi Zsigmond nevét, Kittenberger Kálmán afrikai vadászkalandjait, Bársony István gyönyörűen megírt erdei történeteit vagy Fekete István egyedülálló és utánozhatatlan stílusát? Mind nagyszerű vadászemberek és kiváló tollforgatók voltak. Nagyszerű írásaikat bizonyítja, hogy generációk nőttek fel könyveiken.