Zolnay László – Vadászatok a régi Magyarországon.

Összefoglaló munka a magyar vadászat történetérõl.

Budapest, 1971, 272 oldal.

Rengeteg illusztrációval. Eredeti vászon kötésben, papír védőborítóval. 8500 ft

A tartalom:

A pannóniai ősmúlt emlékei és hagyatékai
A középkori vadászat vége – és kezdete
Vadászok és vadak a barlangokban
A vadászattörténet két nagy periódusa
Színhelyünk: a középkori Magyarország növény- és állatvilága
Magyarország hajdani hal- és vadbősége
Ahol még a böjtnap és lakoma
Honfoglalás kori vadászok
Pannónia vadvilága
Az aquincumi cirkusz állatcsontjai
A vadászat elmélete és gyakorlata
A magyarok régi fegyverei
A visszacsapós (reflex-) íj
“A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!”
“A világ legtökéletesebb íja”
A számszeríj
“Faristárok” és “tekervények”
A Hunyadiak számszeríjai
A vadász-nyílhegyek fajtái
A monda és valóság határán
A magyar csodaszarvas-monda és a legrégibb magyar vadászrajzok
Imre királyfi halála a vadkanvadászaton
A csodafiú-szarvas emlékezete a XIV. század mondavilágában
Régi vadászatok és királydrámák
Aba Sámuel subái
Állatok jóslatai – jósállatok
Álmos herceg sólymának harca egy varjúval
Uralkodó babonák – uralkodók babonái
Vadászhiedelmek keresztényi mezben
Vadállatok román kori templomaink oszlopfőin
Szent Zoárd halála a Vág mellett
Szent Gellért bakonyi szarvasa
Szent Egyed kultusza magyar földön
Szent Leusták, Hubertus, Genovéva és más “vadász-aprószentek”
Szent Gellért és Szent László a papok vadászatáról és az ünnepnapi vadászat tilalmáról
Abu Hamid al Garnati al Andalusi Magyarországról és az itteni őstulok vadászatáról
A középkori vadászatok történeti emlékei
III. Béla király és Barbarossa Frigyes császár pilisi-csepeli vadászata
Legrégebbi képünk a magyarországi erdőirtásról
Bivalyok, tevék és dunai hajók 1189-ben
II. Frigyes császár és solymászkönyve
Albertus Magnus könyve a sólymokról
A “küklött” sólyom
Solymászerények
Magyar László solymászkönyve
Nagy vadászatok a XII-XIII. század fordulóján
Imre király máramarosi vadászbalesete
Milyen volt akkor Máramaros?
Medve- és bölényvadászok Máramarosban
Endre herceg vaddisznó-zsákmánya
A nyugati vadászat és a magyarok
Kötelet – egy nyúlért!
Vadászszertartások
Mise – vadászatkor
Vigalmas vadászatok
Oswald von Wolkenstein magyar földön
Magyar solymászok Perpignanban
Királyi szakácsok az udvari vadászatokon
Nagy Lajos medvevadászatai
Bessenyő János hányattatása és rehabilitációja
A reneszánsz kori vadfogás: a vadászat mint sport
Reneszánsz kori vadászatok Magyarországon
Medvevadászat Egerben – Szarvaskőn
Őstulok és bölény a XVI. századi Magyarországon
Kun László vadászai és vadászatai
Hadi- és vadászcímerek a régi Zólyomból
Édenkert és vadaskert a magyar középkorban
A magyar vadaskertek
A csepeli vadas
Beszélő helynevek Csepelen és környékén
Királyi vadászkastélyok Csepel szigetén
Habsburg Diana Csepel szigetén
Az Ugocsa-Bereg-vidék vadászterületei és a sárosi vadasok
A Bakonyról
A Bakony 1838-ban és 1860-ban
Bakonyi ispánok, erdőőrök
A Himfiek
Vadászó papok a Bakonyban
Vadászok és remeték
A zólyomi erdőbirodalom
Ó-Zólyom vára, Szent László halálhelye
Soltészségek kezdetei – az erdőirtók
A lopéri soltészek
Őserdők irtása – a soltészek vadászati joga “nem tiltott vadakra”
Erdőirtás bárddal és tűzzel
Vadász- és halásznépek a XIII. sz.-i Zólyomban
Egy erdőispánság népei
Mátyás király buda-nyéki vadaskertje
A nyéki kastély helyének felfedezése
Buda-nyéki vadászhistóriák
Utolsó kísérlet egy vadásztörvény megalkotására – Nyék pusztulása
Egzotikus állatok a régi Magyarországon – első állatkertjeink
Árpád-kori vadászszervezeteink
Királyi hálósok, retiferek
A régi hálós vadfogás emléke a népi hagyatékban
Madarászhálók; fürjészés csalival
Városalapítások és a régi erdőhasználati jog
Mátyás király privilégiumai királyvadászatoknak
Hogyan keletkezett a Gyetva?
Végles vára
Véres közjátékok a véglesi vadászkastély körül
Híres és hírhedt udvarbírák Zólyomban
Középkori emlékek népünk újkori vadfogásában
Vadászott-e a magyar jobbágy
A jobbágyság vadbeszolgáltatási kötelezettségei
Bot, buzogány, tollas bot a jégkori vadász és Toldi Miklós markában
A hajítófa és a libuczütő-kereszt – Mátyás királyunk mint parittyás Dávid
Tőrbe csaltak és behálózottak
Solymok, solymászok, solymászatok
Sólyom-ajándékozások
Legrégibb solymászaink emlékezete
Solymászat és udvari élet
V. László Itáliában
Ebek és ebes-mesterek
Az eb és a mítosz
Ebeink emléke a nyelvtörténetben – eb vagy kutya?
Vadászebeink középkori emlékei
Honfoglalás kori örökségünk: az agarászat
Híres ebek, híres ebesek, ebes-ispánok
Ebeink a hajdani kőfaragó művészet emlékein
Árpád-házi uralkodóink ebei
Az ebhordozók, az agárviselők, a pecérek szervezete
A Képes Krónika ebei
Ebes közjátékok
Kutyabajok a Zsigmond-kori Budán
Bölényvadászok, darócok, hőgyészek, hódászok s más vadfogók
Lovászmesterek a királyi vadászszervezetek élén
Középkori vadászatunk címeres emlékei