Herman Ottó – A halgazdaság rövid foglalatja

43 fekete-fehér képekkel illusztrált. Nyomtatta Franklin-Társulat könyvsajtója. Első kiadás.

“A kegyes olvasó talán nem fog a szerénytelenség vagy hivalkodás vádjával illetni, ha azon kezdem, hogy «A Magyar Halászat Könyve » czímű munkám, melyet a királyi magyar Természettudományi Társulat az előző cziklusban kiadásra méltatott, a szokottnál szélesebb körben hatott s e körben a halászat felé fordította az érdeklődést.
«A Magyar Halászat Könyve», a mennyire csekély tehetségemtől telt, a dolog tudományos oldalát világította meg s ezenkívül rajta volt, hogy – a közérthetőség érdekében – tisztába hozza a nyelvi anyagot, mely nemcsak a tudományos, hanem a gyakorlati irány tekintetében is nagyfontosságú; kivált oly tárgynál, mint a halászat, a melyben a tudomány a nemzet egyik ősfoglalkozásával, mind a kettő pedig a nemzet gazdasági, vagyis életérdekével találkozik”

A tartalom:

Beköszöntő
Bevezető rész
A történet mint tanú. – A földtan mint tanú. – Az állapotok anúsága. – Az alapvető kérdés. – A halbőség kora. –
A tavaszi áradás jelentősége. – A halbőség élettani megokolása. – A halszűkének oka. – A halszűkének élettani
megokolása. – Az élettani tanulságok alkalmazása. – A tóságok viszonya. – Az okszerűség alapja. – Az okszerű
rendszer alkalmazása. – A téli ívású halak.
A halasvízről
II. A tógazdaság okszerű gyakorlata
A tő ponty tenyésztése
A tő ponty
A tógazdaság berendezése
A hely megválasztása. – A víz. – A vízmennyiség meghatározása. – Az esés. – A nagy esésű tó. – A kis esésű tó. – Az esés mérése. – A hely egyéb tulajdonságairól. – A hely beosztása. – A hely berendezése. – A földmunkálatokról. – A gátakról. – Árkolás. – A tó feneke. – A zsilipek. – A rács. – A vízzel való bánás. – A halastavak mélysége. – A tógazdaság általános képe. – Átbocsátás. A tógazdaság kezelése . … 61
A bekezdés főfeltétele. – A kölcsönösség. – Az ellenség. – Első év. – Az ívó halak. – Az ívó halak tartása. – Az
ivó tó elkészítése. – A fiasítás lefolyása. – Az akadályokról, – Az első áthelyezés. – A mennyiség. – A duzzasztás. – A második áthelyezés. – A mennyiség. – A határidő. – A teleltetés. – Második év. – A nyújtó tóba való áthelyezés. – Második fiasítás. – Harmadik év. – A lehalászó tóról. – A halászat. – A harmadik fiasítás. – Egyéb munka. – Az egész forgó. – A hároméves forgó élettani alapja. – A herélésről.
A halastavak kezeléséről
A tavaknak rendben való tartásáról. – A tavak tisztítása. – A tavak felújításáról.
A tógazdaság különböző viszonyok közt
A szétszórt tógazdaság. – A meredek helyen álló tógazdaság. – Az áradásról.
Mocsarak, holtágak és tóságok
A mocsarak felhasználása. – A holtágak felhasználása. – A szárazon fekvő holtág. – A vizállós holtág. – A tóságok felhasználása. – A rétségek felhasználása.
A gyülevészvizek felhasználásáról
III. A váltógazdaság
Az elvi alap. – A tiszta váltógazdaság. – A fölkészítés. – A kezelés. – A forgó váltógazdaság. – A kis váltógazdaság.
IV. A tő ponty táplálkozásáról
V. A szerszámokról
VI. A fogas süllő tenyésztése
A fogas süllő
A kő süllő
A fogas süllő tenyésztésének föltételei
A víz. – A tenyésztő tavak. – A tavak berendezése. – A terület beosztása. – A lógós tenyésztés. – A tiszta tenyésztés. – A táplálkozás rendje. – A tavak.
A tenyésztés kezelése
Első év. – Az ívó halak. – A növendék tó. – A fiasító tó. – A növendék-tó. – Ágyások. – A párkányos ágyás. –
A pados ágyás. – A soros ágyás. – A táplálékhal. – Az áthelyezés. – A táplálás. – Az ágyasra alapított mód. – A párjas rendszerre alapított mód. – A telelés. – Befejezés.
VII. A sebes pisztráng tenyésztése
A sebes pisztráng
A mesterséges tenyésztés
Az élettani alap. – Jacobi és Coste. – A mesterséges rendszer értéke. – A módosított rendszer. – Az okszerű rendszer.
Az ikra szerzése
A megtermékenyítés.
Az ikra gondozása
A szűrőkben való elhelyezés. – A szabadjára való bocsátás. – Az ikraköltő meder.
A patak berendezése
Természetes tulajdonságok. – Meddő részek. – Javítások.
A pisztráng-tó
Elvi alap. – Alkalmazás.
A sebes pisztráng táplálkozása
Természetes mód.. – A javításról.
A patak védelme
VIII. A halgazdaság ellenségeiről
Vadászhatók. – Irtandók. – Alsóbb rendű állatok. – A kártékony növevények.
IX. Függelék.
Halasvizeink föléledéséről
Gazdasági tekintetben fontosabb halaink
Csekély vagy semmi értékű halaink

Erdetei kicsit kopottas vászon kötésben közepes/jó állapotban. Előjegyezhető