Hankó Béla – Vizen és vízparton

Ritka könyv a pákászok, halászok és vadászok életéről.

Budapest, Egyetemi Nyomda.  Kb. 1930-as kiadás. Eredeti kötésben jó állapotban.

A szerző, Hankó Béla (1886–1959) magyar zoológus, szakíró, ichthyológus, ornitológus, muzeológus, egyetemi tanár „avatott tolla nyomán feltárul előttünk Dél-Albánia ősmocsarainak gazdag madárélete, primitív halászata : szakasztott mása annak a világnak, mely a nagy lecsapolási munkálatok előtt, nem is olyan régen, még a mi Alföldünkön is uralkodott, s amelynek a Kis-Balaton rejtek zúgai mindmáig őrzik az emlékét. Hankó nagyszerű vezetőnek bizonyul. Nemcsak elsőrendű szaktudós, hanem kitűnő író s pedagógus is, az ifjú léleknek kiváló ismerője. Nem csoda, ha e fényes tulajdonságok birtokában egy-kettőre meghódítja olvasóit.” – írta a műről a Magyar könyvbarátok.

Albániai utazásának élményei és a balatoni halászati módszerek néprajzi/ antropológiai összehasonlítása számos ábrával illusztrálva, kiegészítve rengeteg madártani megfigyeléssel.

Kevesen tudják, hogy Alföldünket, amely ma száraz, szeles, nyáron meleg, több helyen kopár és futóhomokos, amelyet csak nagy fáradsággal lehet gyümölcsökkel és erdővel betelepíteni, valamikor, is olyan régen, párás éghajlatú őserdők, vadvizek és nádrengetegek borították. Az erdők a XVI. században pusztultak ki, a vadvizeket pedig a mult században csapolták le. Eltűntek az őserdők,a nádas berkek s velük eltűnt a darvász, csukász és pákász, eltűnt a sok madarász és halász; mind úgy eltűntek, hogy hírmondójuk sem maradt. De eltűnt az ősi állat- és növényvilág is és ma már képet sem igen alkothatunk egykori gazdagságáról.
A földjét szántó gazda nem tudja, hogy ott, ahol ma búzája terem, 100-150 évvel ezelőtt ősmocsár volt s ott fészkelt a daru, a nemes kócsag, a kanalasgém, a batonya (ma még a nevét sem ismerik s pelikánnak mondják), a hattyú és sokszáz másféle vízimadár s messzire visszhangzott lármájuktól a határ.
A föld és rajta az élet legrohamosabban és legalaposabban az Alföldön változott meg. De, bár lassabban és észrevétlenebbül, megváltozott a Dunántúlon is. A Balaton déli részén kiterjedt ősmocsarak voltak: a Nagyberek, a Boglári- és Fonyódi-berek s maga az ősi Kis-Balaton. Itt még 50 évvel ezelőtt is éltek pákászok. Észrevétlenül, örökre eltűntek. Elfogyott alóluk a víz s vele együtt a foglalkozás, amelyekből a pákászok éltek.

10.000 ft