Nádudvari Rázsó Lajos – Bánáti Nagy László – Vad és Vadászat

A magyarországi hasznos vadak és ragadozók természetrajza, fiziologiája, életmódja. nyom- és csapaismeret.

103 fekete-fehér ábrával illusztrált. Bethlen Gábor Irod. és Nyomdai Rt. nyomása. 257 oldal.

A XX. század kultúremberének lelke mélyén is ott szunnyad a harcos” őseitől örökölt vadászösztön.
A történelmi kutatások bebizonyították, hogy az ősember attól a perctől kezdve, hogy emberi mivoltának tudatára ébredt, növénytáplálékkal csak akkor élt, mikor nem volt prédája. A zsákmányt pedig vadászattal szerezte meg. A vadászat tehát egyidős az ősemberrel, a „homo primigeniussal”.
Évezredes barlangok fenekéről, nagy elemi csapások, földcsuszamlások, árvizek, ősi iszap és löszrétegeiből az ásatások már a paleolith kor emberénél olyan fegyvermaradványokat és állati csontokat hoztak felszínre, amelyekből biztosan következtethetjük, hogy az ember összes ténykedése közül legelőször a vadászatban mutatott fel haladást és műveltséget. És ezzel emelkedett az állatok sorából az „ember” magaslatára, itt fejlődött. Az összes állat, a leghatamasabb és pompásabb ragadozó, ma is csak természetadta fegyvereivel szerzi meg prédáját és védekezik ellenségei ellen.
Az állati életet élő, gyönge majomemberből, melynek veleszületett fegyverei a többi vad fegyvereihez viszonyítva silányak voltak, a világ ura lett abban a pillanatban, amint a természet által megtagadott fegyverzetet találékonysággal megszerezte.
A létért megvívott első küzdelem, a táplálék és ruházat megszerzéséért évezredeken keresztül folytatott nehéz harcok emléke tudat alatt a XX. század túlfinomult kulturemberének lelkében is megvan: zsákmányolásvágy formájában. A zsákmányolási vágy atavizmus és nyugodt lélekkel elmondhatjuk, hogy multunk legértékesebb hagyománya.

Előjegyezhető

Tartalom:

A vadászat története és fejlődése
A gímszarvas
A dámvad
Az őz
A zerge
A kőszáli kecske
A vadkecske
A mufflon
A vaddisznó
A mezei nyúl
Az üregi nyúl
A hód
A mormota
A pézsmapocok
A róka
A farkas
A medve
A borz
A vidra
A hiúz
A nyúszt és nyest
A görény
A nyérc
A hermelin és menyét
A vadászterület egyéb emlős kártevői
A ragadozó madarak
A réti sas
A kőszáli sas
A ráró
A nagy békázó sas
A kis békázó sas
A törpe sas
A vörös kánya
A barna kánya
A rétihéják
Az ölyvek
A galambász héja
A karvaly
A sólymok
A baglyok
A varjak
A siketfajd
A nyírfajd
A középfajd
A császármadár
A szirti fogoly
A fácán
A fogoly
A fürj
A galamb
A rigók
A gémek
A gólyák
A szárcsa
A haris
A vizi guvat
A daru
A túzok
Az erdei szalonka
A nagy sárszalonka
A közép sárszalonka
A kis sárszalonka
A póling és cankók
A hattyúk
A vadlú
A vadrécék
A kárókatona
A vöcsökfélék
A Magyarországon előforduló vadréce- és vadlúdfajok meghatározási táblázata a szembeszökő különbségek szerint
A gyakrabban előforduló szárnyas vadak párzása, költése, tojásainak leírása, elélése, hasznos vagy káros volta, vonulása, tilalmi ideje és vadászati módja