Lóczy Lajos – A khinai birodalom természeti viszonyainak és országainak leirása (1886)

Lóczy Lajos - A khinai birodalomLóczy Lajos – A khinai birodalom természeti viszonyainak és országainak leirása

GRÓF SZÉCHENYI BÉLA KELETÁZSIAI UTAZÁSA ALATT (1877-1880) SZERZETT TAPASZTALATAI ALAPJÁN ÉS A MEGLEVŐ IRODALOM FÖLHASZNÁLÁSÁVAL.

Királyi Magyar Természettudományi Társulat kiadása, Budapest 1886.
Aranyozott félbőr kötésben.
884 oldal
200 fekete-fehér, szövegközti és egész oldalas rajzzal és egy színes, kihajtható térképmelléklettel.

Első és egyetlen kiadás. Igen ritka korai útleírás a távol keletről. 65.000 ft

ELŐSZÓ

A természetvizsgáló nem táplálhat forróbb vágyat annál, hogy alkalma nyiljék valami oly nagyobb utazásban résztvenni,, mely őt a Földnek ismeretlen, vagy a szakmája szempontjából még ki nem kutatott vidékeire vigye, a hol lépten-nyomon új tapasztalatokat gyűjthet, s észleléseivel előbbre viheti a tudományt.
Én szerencsésnek mondhatom magamat, hogy e vágyam megvalósúlt, midőn gróf Széchenyi Béla rég tervezett keletázsiai utazására kísérőül felszólított. Budapestet 1877 november utolsó napjaiban hagytam el s közel harmadfélévi távollét után 1880 május hó 1-én érkeztem vissza kiindulásom helyére.
Gróf Széchenyi expedicziójának Szentkatolnai Bálint Gábor, elindulásunk idejében a budapesti tudomány egyetemen a keleti nyelvek magántanára, továbbá Kreitner Gusztáv, közös hadseregbeli főhadnagy – jelenleg tartalékos osztrák Landwehr százados és osztrák-magyar konzul Japánban – voltak a tagjai, a kikhez harmadik kísérőül én csatlakoztam.
Bálint mint nyelvész jött velünk; Kreitner feladata a földrajzi helymeghatározások és az utazási térképek elkészítése volt; reám pedig a geológiai észlelések és a természetrajzi gyűjtések voltak bízva.

A khinai birodalom loczyA khinai birodalom loczy lajosA khinai birodalom 1886A khinai birodalom konyv

 

 

 

 

 

 

 

A khinai birodalom természeti viszonyainak és országainak leirása

 

 

 

Khinai Birodalom természeti viszonyainak és országainak leírása

 

 

 

 

Lóczy Lajos - A khinai birodalom erredeti

 

 

 

 

 

 

 

 

A tartalom:

A khinai birodalom természeti viszonyainak általános leírása
A khinai birodalom általános áttekintése
A khinai birodalom fekvése, neve, nagysága, határai; a lakosok létszáma, a tulajdonképeni Khina felosztása, városainak jegyzéke, a mellékországok
A khinai tengerés nyugati partvidékei
A khinai tengernek főbb részei, csatornák, szigetek; a tengerpart képe délen és északon
Szigetívek, a tengerfenék domborzata
Árapály, tengeráramlatok, a szelek járása, a “Taj-fun”; a tengervíz hőmérséklete
A khinai birodalom orografiája
Ritter, Humboldt és richtofen felfogása belső-Ázsia fiziografiai felosztására nézve; Magas-Ázsia lefolyástalan vidékei, a Han-hai, Sámo vagy Go-bi; a Tarim medenczéje és a Takla-Makán sivatag; a Dzungáriai medencze, a Tibeti felföldés a Kuku-nor vidéke
Átmeneti vidékek
A kelet-tibeti folyók forrásvidéke
A szibiriai folyók gyűjtötérségei
Északi Khina folyóinak eredő helye, a Hoang-ho felső vidéke
Belső Ázsia hegyrendszerei és fönsíkja
A Kuen-lun, Nan-san (Ki-liensán)
A Tang-la, a Kuen-lun viszonya Himálájához, a Szini hegyrendszerhez és az Indo-Khinai hegylánczokhoz Kelet-Tibetben
Az Áltáj, a Tien-san, Altün-tag, Tugusz-daván
A tulajdonképeni Khina hegységei és Északi Khina hegységei, a Szini hegyrendszer, Tai-kung-san, Vu-tai-san, Liau-tung és San-tung táblahegységei
A keleti Kuen-lun; Czin-ling-san, Fu-niu-san
Ta-pa-san a Szü-csuan-i halomvidék
A Yun-ling-san, Ta-szüe-san, Kelet-Tibeti hegységek Cseto-san, Gambu
Délkeleti Khina hegységei
A Ta-csing birodalom hegységeinek keletkezése; a sivatagok és a lőszvidék geológiája
Khina alföldjei
A Hoang-hó ártere és mederváltoztatásai
A Yang-cze-kiang deltája és hajdani torkolatai
A khinai birodalom folyói és tavai
A lefolyástalan tájékok vizei 94
A Tárim medencze vizei, a Lop-nor, a Gasnor, a Gobi szélein elvesző folyók, sóstavak
Mongolia tavai és folyói
Tibet tavai Ku-ku-nor, Czájdám
Az átmeneti tájékok folyói és tavai
Pangong-tó
Garcse-thól tavai
Valószínű, hogy a Jang-cze-kiang ezekből ered; Nam-czo vagy Tengri-nor
A Szanpó
A Bramaputra
A Kelet-Tibeti folyók felső szakaszai Przsevalszkij és A-K-pöndit felfedezései szerint
Hoang-ho; Mur-usszu, Toktonai; Lang-czang-kiang
Az Iravádi és Szalvin problemája
A periferikus vidékek folyói és tavai
Mongolia, Mandsu-ország, Észak-Khina kisebb folyói és tavai
A három nagy khinai folyó vizrendszere
A Hoang-ho, a Jang-cze-kiang, a Hszi-ho
Tulajdonképeni Khinának tavai
Khina csatornái; folyószabályozások, gátak, árvizek
A Geologiai képződmények átnézete
Idevágó ismereteink hézagos volta
Északi és Déli Khina képződményei
Tengeri üledékek a triasz periodusán innen Khinában eddig nem konstatáltattak
A Gondvána rétegek nagy elterjedése’ A képződmények és geofizikai változatok szinkhronius táblázata, Erozio vagy abrazio szülte a Tibeti fönsikokat
A jégárak egykori kiterjedése
A birodalom éghajlati viszonyai
Keletázsia éghajlati sajátosságainak tényezői
A téli és a nyári hőmérséklet és légnyomás nagy szélsőségei
Az éghajlat általános jelleme
Hőmérséklet
Légnyomás és szelek; porviharok, portölcsérek, kettős napok; uralkodó szélirányok
Légköri csapadékok, felhőzet
Földmágnesség
A khinai birodalom országainak részletes leirása
Bevezetés és a tulajdonképeni khina északi tartományainak leirása
Bevezetés
A tulajdonképeni Khina általános képe
Csil-li tartomány részletes leírása
Neve, határai, hegyei, folyói, lapályai; a nagy fal, közlekedő utjai; termékei, florája, faunája
Főbb városai: Peking részletes ismertetése, nevezetességei, környéke
Tien-csin
Csili tartomány északi része a mongol pusztákon
San-tung tartomány leirása
Neve, határai, hegyei, folyói, klimája, termékei
Főbb városai: Csi-nan-fu
Tai-ngan-fu, Csü-fau-hszien,Konfuczius és Menczius emlékei
San-hszi tartomány részletes leirása
Neve, határa, hegyei, széngazdagsága és vastermelése, folyói, termékei, lakosai
Főbb városai: Tai-juen-fu, Ping-jang-fu, Ta-tung-fu, Csö-csou-fu, Lu-czun sótermelése
A Nagy-Khinai síkság tartományai
Ho-nan tartomány leirása
Határai, hegyei és lapályai, folyói, hajózhatóságuk
A lősz talaj termőképessége
Főbb városai: Kai-föng-fu, e város zsidói, Ho-nan-fu, Huai-king-fu
Kiang-szu tartomány leirása
Neve, kiterjedése a nagy lapályon, csatorna hálózata, klimája, termékei
Sűrű népessége
A szerző utazása e tartományon kresztül
Nanking, nevezetességei, a Ming sírok, a porczellán torony romjai, fegyvergyár
Csöng-kiang-fu
Sang-hai, kereskedelmi jelentősége, körülményes ismertetése, a Sang-hai vasút
A khinai városrész
Szi-ka-véj jezsuita kolostor és tanintézetei
Szu-cson-fu; a nagy-csatorna déli része
Selyem termelés
A Nan-king vidéki halmok
Ngan-huéi tartomány leirása
Határai, hegyei
Ismeretlen volta
Főbb városai
A Kis-Árva
Cse-kiang tartomány leirása 309
Határai, hegyei, geologiai viszonyai, folyói, csatornái, klimája, florája, termékei
Lakosai, ezek foglalkozása
Főbb városai: hang-csou-fu, Ning-po-fu
A Csu-san szigetcsoport, Ting-hai, Pu-to
Ven-csou-fu
A tengermelléki déli tartományok leirása
Fu-kian tartomány leirása
Helyzete a kopár, szirtes tengerparton; határai, folyói
Klimája, lakosai, kereskedelme
Városai. fu-csou-fu, Amoj
Formoza
Fu-kian-hoz tartozik
A Ta-san hegység, geologiai viszonyok
Klimája, növényzet, állatvilág
Benszülött lakók
Városai: tai-ván-fu
Zelandia régi hollandi erőd romjai
Tam-sui
Gróf Benyovszki leírása a szigetről
A Liu-ku szigetek
Kuang-tung tartomány leirása
Neve, helyzete, domborzata, folyói a Csu-kiang deltája
Klimája, lakosai, hoklo, punti és hakka khinaiak, benszülöttek
Hong-kong angol gyarmat tüzetes ismertetése, Viktoria város, angol társaság
Makao portugall telep leirása, kuli kereskedés, Camoens emléke
Karton leirása: utczái, áruhelyei, ipara, templomai, régi időmérője, a budhista pokol rémségei, virághajók, szeretetház és aggok menedékhelye, kertészete
Szvatan
Hai-nan szigete, hegyei, állatvilága, Su-li és Sing-li benszülöttek, származásuk legendája Kiung-csou-fu főváros, Hai-kon forgalmi kikötővel
Kuang-hszi tartomány leirása
Határai, neve, hegységei, miau-cz benszülöttek; termékei, belsejének ismeretlen volta
Kuéi-csou tartmány leirása
Termékei, ipara, népessége
Kuéi-csou-fu fővárosa
Kiang-hszi tartomány leirása
Kiterjedése, folyói, növényzete, állatvilága, a szerző utazása e tartományban
Kiu-kiang-fu, teagyárak, porczellán áruhelyek
A Po-jang tó, a Nagy-Árva, a Lü-san hegység, Vu-cseng szigetváros kereskedés, uszó tutajfalvak
Nan-csang-fu főváros
King-te-csöng porczellángyárai
Fu-csou-fu, a lazarisátk misszio háza
Csi-tu rom. kat. papnöveld
Hu-nan tartomány leirása
Neve, határai, dombozata, termékei, lakosai, vízi útjai
Csang-sa-fu a tartomány fővárosa, Csang-te-fu Jao-csou-fu
Hu-pé tartomány
Neve, kiterjedése, folyóhálózata, hegyei, geologiai viszonyok
A lapály árvizei
Növényzete, állatvilága, halászat a Han folyón, lakosai
Vu-csang-fu főváros, Hanjang és Han-kou a Han betorkolásán a Jang-cze-kiang-ba, Han-kou kereskedése, európai telepe, sűrű népessége
Utazás a Han folyón fölfelé
Matrózok
Hsziang-jang-fu, Fan-csöng, La-ho-kou városok a Han mellékén
King-csou-fu
Az északnyugati tartományok
Sen-hszi tartomány
Kiterjedése, földjének különböző természeti viszonyai
A Czin-ling-san csúcsai és hágói, geologiája; északi részének fensíkja és lőszvidékei; folyói, a Kia-ing-kiang; klimája, termékei, állatvilága; lakossága története
Gróf Széchenyi utazása a tartománybon keresztül
Várfalak és menhelyek, a hsziao-ho völgye Kincze-kvan, Jung-kü-czai városkák a hajózás végpontjai
Átmenet a Czin-ling-en
Hszi-ngan-fu főváros, a Véj-ho völgy tágulatában, Tung-kvan vár, régi sirhalmok; Hszi-nan-fu leirása, régiségei, a nesztoriánus hittérítők emléktáblája; a lőszvidékek, Jung-sou-hszien, a Pin-csou-i nyárfába ójtott körték Ta-fu-sz budhista templom, Han-csung-fu a Han folyó felső szakaszán
Kan-szuh tartomány
Kiterjedése különböző vidékekre, orografiája, geologiája, ásványterméki, aranybősége; klimája, növényzete, állatvilága, pusztái és sivatag vidékei, elvegyült lakossága; lőszvidékei
Fővárosa Lan-csou-fu, fegyvergyár, dohánygyárak, kereskedés, földmívelés, vizemelő kerekek, tutajozás a Hoang-ho-n; Lan-csou-fu leirása
Utazás Lan-csou-fu-tóla Gobira, a Nagy fal, útmelléki őrtornyok
A Kan-szuh-i Gobi déli szegélyének oázis-városai: Ku-lang-hszien, Liang-csou-fu, Kan-csou-fu, régi épületei, az alvó Budha
A szerző kirándulása a Nansan havasokba, Nan-ku csöng város és Ma-tisz tibeti láma kolostor
Szuh-csou-fu, Kia-jü-kvan vár, Ngan-hsi-fan, Jü-mön-hszien, Tun-huang-hszien környéke, Jü-ja-csuen tó környéke a futóhomok buczkák között, Csing-fu-sz sziklaüregei és templomai
Tun-huang-hszien virágzó oázisa, a Nan-san képe
Kuan-csou-koa
Kan-szuh török lakosságú része,a Tien-san oldalain; Khamil vagy Khami város, a királyok mauzoleuma, Pid-san vulkánjai; Barkul, Urumczi, Manasz, az orosz kereskedés elterjedése
Ning-hszia-fu a Hoang-ho mellett, szőnyeggyártás
Kan-szuh tartománynak a Kuku-nor felé eső része
Ping-fn-hszien város
Az expediczió útja és nyári tartózkodása Hszi-ning-fu vidékén
Kum-bum láma kolostora, Csongkaba születéshelye, szentélye,a csodatevő szent fa; Altün és Csobzon láma-kolostorok
A felső Hoang-ho vidékei, Kve-te város, a tangutok és a khinaiak ellenséges érzülete egymás iránt
Kirándulás a Kuku-nor tava felé: Topa mecsete, Tonkerr városka, Tunkr-sz lám kolostor, őrtanyák; a Kuku-nor tava, környezetének rombadőlt őrtanyái, a nomádok tanyái
Ho-csou város a Hoang-hó-tól délre; Kung-csang-fu és Csin-csou városok a tartomány déli részében
A délnyugati tartományok
Szü-csuan tartomány
Nagy kiterjedése, domborzata, a veres homokkövel kitöltött medencze és az azt környező hegyvidék, folyói; klimája, növényzet, állatvilág, a faviasz; Kelet-Tibet alpesi vidéke
Szü-csuan története; jómódu lakossága, termékei
A benszülött lakosság: hszi-fan, man-cz
Lolo, liszu stb.
Az expediczio utazása Szü-csuan-ban, Kuang-juen-hszien, országutak, hidak kitünő épületkő, Czu-tung-miao az irodalom istenének szentélye, Min-csou város gyógyszer-ipara; a Csing-tu-fu-i lapály, csatorna hálózata, a Min-kiang megoszlása, Hszin-tu-hszien budhista kolostora
Csing-tu-fu a tartomány fővárosa, a hozzávezető utak élénk forgalma, a város leirása, a tartományi nagy szigorlatok, áruhelyei, utczái; a mandsu városnegyed, a városiak mulatozása
A Csing-tu-fu-ilapályt környező hegyvidék, Kia-ting-fu, sós kutak és gáz kiömlések, ártézi kutak, a fehér viasz termelése, a Ngo-mei hegy budhista kolostorai
Ja-csou-fu város a tibeti útnak kiindulási pontja, teaültetvények, a ta szállítása Tibet felé
Lin-czin-hszien vasipara, Ning-juen-fu a lolok lakta vidék főhelye
A tibeti felföld szegélye, Ta-czien-lu, Lu-ting-kiao lánczhidja, tibeti házak, csillagtornyok; a Cse-to-san és a Gambu hegység jégárai
A lámák ellenséges érzülete
Jün-nan tartomány
Határai, neve, fensikokba osztható domborzata, délnyugati Jün-nan magas hegylánczai, éreczgazdagsága, pénzverés, sósforrások;folyói, klimája, növényzet, tea, állatvilág, a Tali-fu-i tónak puhatestű faunája
Lakosai, története, őslakói: liszu, lolo, miau-cz, san vagy pa-ji, kacsin vagy i-zsen stb. benszülöttek
Utak, utazók Jün-nan-ban
Jün-nan-fu a tartomány fővárosa, magasan fekvő tavak a főváros körül, Lin-ngan-fu 18íves kőhiddal, Ta-li-fu a hasonnevű tó mellett, Tu-ven-hsziu a Ta-li-fu-izultán, a mohamedán lázadás leküzdése 1872-ben
Az expediczio utazása Jün-nan-ban; a Ho-su néptörzs Szü-csuan határán, Csung-tien az Omin-czoka-tó, a Kin-sá-kiang vagy Jang-cze-kiang Jün-nan-ban; építésmód Jün-nan-ban, Vej-hsziting, Li-kiang-fu, Kien-csuen-csou városok; az út leirása Ta-li-fu-tól Bamo-ig, Jung-csang-fu, a Lan-csang-kiang és a Szalvin lánczhidjai, Töng-jue-csou vagy Momien, a Ho-hszüen-san egy kialudt tűzhányó Margary meggyilkoltatásának körülményei 1875-ben, drágakövek, nefritköszörüsök; a san nép leirása, a nők viselete; a kacisnok, szokásaik és életmódjuk, viseletük, házaik, az utazók megsarczolása, az út bizonytalansága
A Khinai birodalom mellékországainak leirása
Bevezetés 611
Mandsuország leirása
Területének alakja, határai, felosztása három részre
A mandsuföld domborzata és geologiai viszonyai
Széntelepek és aranymosók
Folyók: a Szongari, az Amur, a Liau-ho, a ja-lu-kiang
Klima, a tél keménysége
Vetés, növényzet
Fauna
Népességi viszonyok
A mandsuk, Mandsuország története
Egyéb tunguz törzsek: szolon, daur, gold, stb.
A Mandsuországon átvezető utak
Aigun és Blagoveszcsenszk az Amur partján
Cziczikar, Mergen, Altcsuku
Déli-Mandsuország vagy Söng-ing Mukden fővárossal
Niu-csuang és Jing-cze az európai forgalomra megnyitott kikötővel
Mongolország leirása
Felosztása Belső- és Külső-Mongoliára, határai
Domborzata, a Gobi sivatag és az azt környező hegységek
A sivatag időszakos folyóvizei és sós tavai
A Kuku-nor földje
A sivatag klimája
Mongolia florája
Fauna
A teve
Mongolia története
Kormányzata
A Mongolok ethnografiája Bálint, Prezsevalszkij s más utazók nyomán
Budha vallása Mongoliában
Mongolia városai: Urga
Kara-korum romjai
Kerulon, Kobdo, Uliaszutai
Dzungária és Kelet-Turkesztán
Dzungária 685
Tartományai, katonai kormányzata
Domborzata
Folyói és tavai
Növényzete és állatvilága
Dzungária története
Dzungária ethnografiája
Kuldsa
Belun toktoi és Tulta
Kelet-Turkesztán
Helyzete a Tárim medenczében, khinai neve
Természetes és politikai határai és birtokának politikai jelentősége Khinára nézve
A Tárium folyó melléki puszták
A Lop-norés a Bagracs tó
Folyók
A Kuen-lun és a Karakorum
Homoksivatagok
Futóhomok által eltemetett városok
Földmivelés, gyümölcskertek
Flora és fauna
A vándormadarak
A vadteve
kelet-Turkesztán lakói
Ethnografiája
Kézműipar kereskedés
Kelet-Turkesztán városai: Kharasár
Korla
A Lop-nor melletti lakók
Kucsa
Akszu, Us-Turfán
Kasgár
Jengi-hisszár
Jarkend
Khoten, nefritbányák, Sziriköl lakói
Tibet
Tibet elzárt volta az európai utazók előtt
A pönditok felvételei
Kormányzata
Tibet felosztása
Déli-Tibet orografiája
Szikkim és a keleti Himálaja hegyóriásai
A Himálaja főgerincze mögötti fenlapály
Geografiai kutatások Tibetben
A Tibeti felföldrőllejövő folyók
A Tangla hegység
Geologiai viszonyk
A Szivalik rétegek nagy elterjedése
Ezek nyomai a Felső-Hoang-ho mellett
Tibet többi folyói és tavai
A folyók áthidalása Tibetben
Veszélyes utak
Tibet klimája
Tibet florája és ennek nagy különbségei
A fanövényzet é a tüzelő hiánya
A növényvevő emlős-fauna nagy gazdagsága
Madarak, hüllők
A vad jak
A szelíd jak
A tibeti ebek
Tibet utjai
Kereskedés, beviteli és kiviteli czikkek
A karavánok utjai és vásárhelyei
Tibet lakossága: abor, mismi, kacsin, mosszo, lolo; tibeti rasszok
A budhizmus története
Budha élete
Csongkaba és a sárga lámpák szektája
Tibet ujabbkori története
A Dalai láma és a világi hatalom
A tisztviselők megvesztegethetősége
Láma kolostorok
A lámák rangfokozata
Szertartásaik
Az ima és az ájtatosság eszközei
A lamaizmus szertartásainak rokonsága a rom. kath. egyház istentiszteletének áhitat-gyakorlataival
A tibetiek szokásai, népviselet
Tibeti épületek, fekete sátrak
Tápszerek, ital és dohányzás
A Tibetiek jellemvonásai, laza erkölcsök
Temetkezési szokások
Testalkat, nyelv, írás
Tibet városai: Lassza
Sigarcze
Thok-jalung aranyföldei
A Garcse-thol és az Ombo vidék
Tibet európai utazói
Körösi Csoma Sándor emlékezete
Dardsilingi síremléke
Önéletrajza