Jim Corbett – Emberevő tigrisek

jim corbettJim Corbett – Emberevő tigrisek

Jim Corbett világhírnévre tett szert emberevő tigrisek és leopárdok vadászata révén. A múlt század első felében India több tartományában is sikeresen vadászott ezekre a ragadozókra, melyek öregségük vagy valamilyen testi fogyatékosság révén váltak emberevőkké. Áldozataik száma több százra rúgott, így az indiai hatóságok kénytelenek voltak hajtóvadászatot szervezni az emebrevőkre. Jim Corebett egész életét a dzsungelbe töltötte, kevés ember lehetett aki jobban ismerte volna a vadvilágot nála, ám még neki is nagy kihívást jelentett ezeknek az agyafúrt és rendkívűl óvatos nagymacskáknak a becserkészése. Hiheteltenül izgalamas, gyakorlatilag letehetetlen vadászönyv.

Kozmosz Könyvek, 1966-os kiadás. 332 oldal. Előjegyezhető

 

Az itt következő történetek szereplői emberevő tigrisek, meg kell tehát magyaráznom, hogyan kapnak rá ezek az állatok az emberhúsra. Az emberevő tigrist rajta kívül álló okok szorítják a számára szokatlan táplálék megszerzésére. Tíz eset közül kilencben ezt a kényszerítő körülményt sérülések, sebek és egy esetben az öregedés jelentik. Pontatlan lövés eredménye is lehet a seb, amely a tigrist emberevővé változtatja, valamint a könnyelműség, hogy nem folytatták a sérült vad üldözését. De okozhatja a tigris türelmetlensége is, amikor agyoncsap egy sündisznót. Az ember nem természetes eledele a tigrisnek, rendszerint csak akkor támadja meg, ha sérülése képtelenné teszi a megszokott tálpálék megszerzésére, vagy ha megöregedett, és az éhség kényszeríti az embervadászatra.