Dr. Lovassy Sándor – Az Ecsedi-láp és madárvilága fennállása utolsó évtizedeiben

Hazánkban a XVIII. század folyamán megkezdett és különösen a XIX. században nagyobb lendületet vett vízszabályozások és ármentesítések tűntették el az Alföld terjedelmes ingoványait és nádas rétségeit, mindmegannyi őstermészeti képeit.
Az Ecsedi-lápot Magyarország egyik legnagyobb nádas rétsége gyanánt ismertük, amely az egykori nagyterjedelmű alföldi ősi képek közűl úgyszólván utolsónak maradt. Kiszárítása, eltűnése az egyebütt végzett ármentesítési munkálatok sikere alapján már régen sejthető volt, ami a XIX. század legvégén tényleg be is következett.

A tartalom:

Az Ecsedi-láp és környéke
A láp földrajzi helyzete és terjedtsége
A láp keletkezése
A láp a magyar történelemben
A lápszéli községek településviszonyai
Lápszigetek
Az uralkodó vízinövényvegetáció területi eloszlása a lápon
Lápi erdők
Ingólápok
A láp arculata évszakonkint
A lápszéli nép foglalkozása
A csíkász
Az Ecsedi-láp madárvilága
A lápi madárvilág mozgalmának évszakos jelenségei
A láp madárfajainak rendszeres átnézete
Függelék
Az Ecsedi-láp lecsapolása

Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1931-es egyetlen kiadás. 86 oldalon. Egy kihajtható térképpel illusztrálva. Nyomtatta a Mérei-nyomda, Keszthely. Kifogástalan állapotban, részben felvágatlan. 25.000 ft