Maderspach Viktor – Medve
Vadásztörténetek.
Ruszkabányai könyvkiadó, Budapest 1943.
E kötete tartalmazza Maderspach Viktor legtöbb medvével kapcsolatos vadászkalandját és megfigyelését. Mindemellett a kötet külön érdekessége az a részletes etológiai és morfológiai leírás, melyet a Kárpátokban élő zergékről ad, mivel ezen vadak megjelenése és viselkedése nagy mértékben eltér az alpesi zergéétől, így vadászatuk is más módszert kíván.
Részlet a könyvből:
Ha az ember mai napság a nyugateurópai kultúrnépek képes folyóiratait, exotikus utazásokat, vagy vadászati expedíciókat leíró könyveit végiglapozgatja, úgy az illető táj majdnem minden nagyobb állatának pompás fényképfelvételeiben gyönyörködhetik. De a műszaki fejlődés legújabb vívmányának segítségével az exotikus állatábrázolásban még ennél is tovább mehetünk. Az oroszlán, az elefánt, az orrszarvú és más érdekes állat minden életfunkcióját és helyzetét, jellemző mozdulatait, sikerült mozgófényképfelvételek vetítik a kifeszített vászonra. Ellenben kontinensünk leghatalmasabb ragadozóját, a medvét, melynek bőre még a közelmúltban is igen sok neves magyar vadásznak a trófeagyűjteményében szerepelt, alig lehet természethű, a szabad vadonban készült fénykép, vagy éppen mozifelvétel segítségével megörökíteni. Amikor a mackó mozgóképe a vásznon megjelenik, a tapasztalt természetismerő és vadászember azonnal látja, hogy a felvevő gép objektívje előtt valamely állatsereglet elkényszeredett rabja, vagy a medvetáncoltató cigány kéregető mackója volt kénytelen szerepet vállalni. Ha a Déli-Kárpátokban szerzett tapasztalataimat valamint kisázsiai és kanadai megfigyeléseimet számbaveszem, úgy egyáltalában nem csodálkozom azon, hogy a medvéről természethű és annak lényét és jellegzetes tulajdonságait feltüntető fénykép alig fellelhető?
Mi ennek az oka?
A szabad természetben élő medvét csak a legritkább embernek volt alkalma huzamosabb ideig megfigyelni. A legnagyobb eredményekre visszatekintő vadászok az erdő sűrűjében kísérteties gyorsasággal elsurranó vadat többnyire csak az irányzékba beilleszkedő célgömb által eltakarva látták. Az Afrika nyílt steppéin, vagy szavannáiban élő oroszlánt, annak ellenére, hogy többnyire éjjel prédázik, nappal is igen gyakran lehet látni és a világítási viszonyok a fényképezésnek ilyenkor általában véve kedveznek. A medvét csak igen kevesen pillanthatják meg nappal és akkor a sűrű bozót félhomálya, melyet nem szeret elhagyni, legkevésbé sem alkalmas a fotografálásra.
A szerző, Maderspach Viktor (Iszkrony, 1875. február 11. – Budapest, 1941. október 4.) erdélyi német származású magyar mérnök, sportoló, vadászati szakíró. Tanulmányait a bécsi Műegyetemen végezte. Elismert mérnök, kiváló sportoló és tapasztalt vadász. A magyar mellett kiválóan beszélt németül, románul, angolul, olaszul, franciául és törökül is. Az első világháborúban a fronton harcolt, majd gerillacsapatot vezetett az erdélyi román betörés idején a Retyezát és Páring hegységekben, a Kudzsiri-havasokban, valamint a Vulkán-hegységben. Az államfordulat után Romániában maradt, 1921-ben egy magyar tiszti összeesküvésben való részvétele miatt menekülnie kellett, ennek történetét Menekülésem Erdélyből című könyvében írta le (először a Magyarság, majd a Soproni Szemle közölte). A nyugat-magyarországi felkelésben is részt vett, a nagy jelentőségű második ágfalvi összecsapás egyik parancsnoka volt. Legitimistaként részt vett a budaörsi csatában is, ahol megsebesült, majd fogságba került. Később mérnökként dolgozott, valamint az írásaiból élt Székesfehérvár mellett és Mátyásföldön. Közreműködött az 1940-es erdélyi bevonulásban is.
Tartalom:
A medve és annak vadászata
A zerge
Éjjeli támadás
A rokkant medve
Medveles stb.
231 oldal. Eredeti első kiadás, jó állapotban. 30.000 ft
A szerző további könyei:
